Amikor először olvastam a magyar Paleolit táplálkozás című könyvet azt mondtam – „Hú! Igaza van!” – majd elkezdtem gondolkodni! (néha nem árt :) )

A könyv lényege tulajdonképpen az (legalább is az átlag olvasónak „ez jön le”), hogy a mezőgazdaság és főleg a kenyér, a cukor meg a tej „méreg”.

Felmerült bennem a kérdés: Ha ez így van, - és ezeket már évezredek óta esszük - akkor az utóbbi 10.000 évben miért nem haltunk ki?  Gabonát a legújabb kutatások szerint már 40.000 évvel ezelőtt is fogyasztottak az emberek.

Valójában pontosan a mezőgazdaságnak és az ebből következő életmódnak köszönhetjük, hogy kialakult a civilizációnk és most 7,5 milliárd ember él a Földön.

A szerző a könyvben hivatkozik a mai paleolit táplálkozás alapművére (Loren Cordain: Paleolit étrend), úgyhogy elolvastam azt a könyvet is. Az alapok ugyanazok, de az eredeti könyv lényege teljesen más, csak nekünk ezt „magyarították”, hogy jobban beadható legyen a magyar olvasónak. 

Paleolit táplálkozás étrend gabona glutén

Nézzük az eredeti paleolit étrend lényegét, ahogy Cordain leírja:

A paleolit táplálkozás alaptétele, hogy „tilos minden iparilag feldolgozott, előállított étel, hiszen őseink sem ettek ilyet.”

„ Akkor mit együnk?

  • halat, rákot és más tenger gyümölcseit,
  • vadhúst, esetleg fűvel táplált állatok húsát,
  • zöldséget és gyümölcsöt.”

… és ennyi. Az újabb publikációkban ez még kiegészült magas szénhidráttartalmú gumókkal és gyökerekkel.

Az ugyan amerikában könnyen megvalóstítható, hiszen hatalmas az ország és két óceán is hatásolja, de ugye egy magyar ember számára „nem jön be” és elég nehezen is lehetne megvalósítani, ezért született meg a magyar változat, aminek viszont már nem sok köze van az eredeti paleolit étrendhez.

Milyen kutatásokon alapul Cordain könyve?

A könyv bevezetőjében írja, hogy több mint 200, vadászó-gyűjtögető népcsoportot tanulmányoztak, a világ minden részén és egynél sem fordultak elő a nyugati, civilizációs betegségek. Bennem rögtön felmerült a kérdés: miért nem vizsgáltak 200 földművelésből élő népet is, hiszen nagyon soknál ugyanez a helyzet. A válasz is egyszerű: nem illet volna az elméletükbe.

Az első publikációk a paleolit étrendról az 1990-es években jelentek meg és más kutatók már akkor támadták Cordain következtetéseit.

Az egész őskori táplálkozási elmélet alapja az, hogy Anglia déli részén, a tengerparton hatalmas, 5-15 méter magas kagylóhéj halmokat találtak, kevés vaddisznó, őz és szarvas csonttal, valamint kovakőből készült eszközökkel keveredve. (Később a Föld más pontjain is találtak hasonlókat.) Innen ered az elmélet alapja, hogy őseink elsősorban a tengerből származó ételeken és vadhúson éltek. Paleolit táplálkozás étrend gabona glutén

Más kutatókban azonnal felmerült, hogy nyilvánvalóan azért maradtak ezek fenn, mert pl. az egész kagylónak csak nagyjából 10%-a ehető, a többi hulladék. Azért nem találtak ezeken az őskori szemétdombokon akár ötször-tízszer magasabb növényhalmokat, mert azokat megették, a maradék pedig lebomlott. Valójában nem tudjuk, hogy mit és milyen arányban ettek az ősemberek. Illetve:

Kérdések – mit ettek őseink?

  • Honnan számítjuk a paleolit táplálkozást 10.000, 100.000, vagy 1 millió évvel ezelőttről?
  • A Föld melyik részén?

Az ember alapvetően „trópusi állat”. A trópusokon fejlődtünk ki, ahhoz alkalmazkodott az életmódunk és a táplálkozásunk is.

A Föld éghajlata az évezredek alatt folyamatosan változott (néha hidegebb, néha melegebb), így az elérhető táplálék is változott. Őseink vagy elvándoroltak a táplálékforrások után, vagy alkalmazkodtak az „aktuális kínálat”-hoz. Tehát nincs egységes paleolit táplálkozás. A könyvekben önkényesen kiragadott késői kőkorszak felelt meg legjobban a szerzők elméletének, miközben történelem során a valóságban számtalan aktuális „paleolit táplálkozás” létezett.

Az életben maradás alaptétele, hogy a táplálék megszerzése nem kerülhet több energiába, mint amit a megszerzett táplálék adhat.

Melyik az egyszerűbb: órákig üldözni a bizonytalan zsákmányt a bozótban, a tűző napon (és lehet, hogy nem mi eszünk, hanem minket esznek meg), vagy leszedni a fáról egy gyümölcsöt, hajtást, kiásni egy gyökeret? A növényi táplálék nem szalad el, és ha megtanultuk, hogy hol, mikor és mi terem, akkor mindig volt mit enni, ezért sok ősi társadalomban a gyüjtögető nők voltak a „családfenntartók”.

Az ősi életmódra a helyesebb meghatározás a gyűjtögető és vadászó életmód.

A törzsből csak a legjobb vadászok indultak vadászni, a többiek pedig – élükön a nőkkel – elindultak bejárni a környéket és gyűjtögettek. Gyümölcsöket, magvakat, friss hajtásokat (zöldségek), gyökereket, rovarokat, hüllőket, rágcsálókat. Ha a vadászok hússal tértek vissza, akkor húst ettek, ha nem volt zsákmány, akkor azt, amit napközben sikerült összeszedni – vagy semmit. (Ja! A tojás sem paleolit. Tojást csak tavasszal lehet találni egy rövid időszakban, így az inkább csak csemege volt, mint rendszeres táplálék.)

Paleolit táplálkozás étrend gabona glutén
Korowai (Pápua Új-guinea) nők szágólisztet készítenek

Erre egy jó példa, amit egy a bushmanokról szóló filmben mutattak (őket tekintik egyik legősibb életmódot folytató népcsoportnak). 

A story, röviden: Négy vadász kimegy az itatóhoz, lesben állnak. Jön a vad, de megfordul a szélirány és az antilopok – huss.

Néhány óra „aszalódás” után újra jönnek az antilopok, de jönnek az elefántok is inni, így a vadászat esélye napokra megszűnt, mert ezek dagonyát csinálnak az itatóból és pár napig ide nem jön semmi. Szomorúan indulnak vissza a táborba.

Útközben találnak valami rágcsáló üreget és két órai munkával sikerül azt kiásni. A zsákmány két kisebb tarajos sül. Indulnak haza.

A zsákmány hírére kitódul a mindenki a tábor szélére és nagy az öröm – mondja a narrátor -, hogy a vadászok zsákmánnyal tértek vissza, hiszen már több mint egy hónapja nem ettek húst!

A két sül nagyjából 10-15 kg darabonként, szőröstől-bőröstől – és a faluban vannak vagy negyvenen! Paleolit táplálkozás étrend gabona glutén

Ez a valódi paleolit táplálkozás!

Hol?

A tengerpartok voltak számunkra – akkor is - az ideális élőhelyek. Apálykor csak le kellett menni a partra és összeszedni, amit a visszahúzódó tenger hátra hagyott, kagylót, rákot, kis halakat és egyéb tengeri herkentyűket. Folyótorkolat közelében volt mindig ivóvíz és a folyóhoz inni járó állatokból is el lehetett kapni néha, a folyók mellett pedig találhattunk gyümölcstermő fákat is.

Évezredekig a partok mellett vándoroltunk, a szárazföld belsejében levő erdők mindig is félelmetesek voltak számunkra.

Ahogy egyre északabbra vonultunk, kevesebb lett korlátlanul rendelkezésre álló ehető növény, és a hideg miatt zsírra volt szükségünk, hogy energiát tudjunk tárolni.

A trópusoktól távolodva az északabbra élő állatok könnyű zsákmányt jelentek a vadászoknak, mivel nem ismerték még ezt az új „ragadozót”. Amikor már tartottak az embertől és nehezebb volt elejteni őket, egyszerűen új területre vándoroltak őseink. Ha nagyon hideg volt már egyszerűen visszamentek – az állatok után – délre, a partok közelébe.

Szent-György Albert mondta egyszer: „Nem is értem, hogy hogyan maradhattunk életben, ezen az éghajlaton!”

Alkalmazkodtunk, megtanultunk ruhát készíteni és elviselni a hideget és - az éhséget, mert abban sokszor volt része őseinknek.

A magyar paleolit

A legtöbb embernek ez annyit jelent, hogy tilos a glutén, gabona, a cukor és a tejtermék. Ezekkel tényleg baj van (erről majd máskor), de nem ez a paleolit étrend.

„Edd azt, amit őseid is ettek- illetve ettek volna!”

A különböző iparilag előállított édesítőszerek, a zsírtartalmuktól megfosztott maglisztek és a többi ipari kreálmány biztos nem tekinthető ősi ételnek.

Ugyanígy nem fér bele a paleolit táplálkozás logikájába a táppal, antibiotikumokkal felturbozott állatok húsa, tojása. Ezek inkább az „ipari szemét” kategóriába tartoznak. Tehát nem létezhet paleolit édesség, felvágott, „liszt”.

A magyar módszer szerint inkább megpróbálják a megszokott ételeket elkészíteni a „tiltott” alapanyagok helyettesítésével. Ennek semmi köze a paleolit étrendhez, de mivel ezek drágábbak, mint a megszokott ételek, így üzletnek biztos jó.

Paleolit táplálkozás étrend gabona glutén

A valódi paleolit  étrend – modernizált változat

A táplálkozás alapját a zöld leveles zöldségek, tökfélék, gyümölcsök, gumós „zöldségek”, képezik. Ez után következnek a tengerből származó ételek, majd a vadhúsok, illetve fűvel táplált állatok húsa. Ezt kiegészíthetjük olajos magvakkal és bio tojással. (Ezek az arányok egyeznek a megszerzésükhöz szükséges energiával.)

Ez így még egészségesnek is tekinthető, de biztos, hogy jobb, mint a mostani étrendünk, ami még 100 évvel ezelőtt is ünnepi-lakodalmi étkezésnek számított volna.

„A civilizációs betegségek a bőség betegségei.”

Paleolit táplálkozás étrend gabona glutén

Összegzés

A paleolit táplálkozás már több mint 10.000 éve „kiment a divatból”, elavult. Azért váltott az emberiség a földművelő életmódra, mert az biztosabb megélhetést nyújtott, mint a bizonytalan vadászat.

A mezőgazdaságnak köszönhetjük a mai életmódunkat, a civilizációnk, kultúránk kialakulását – annak minden hátrányával együtt.

Az őskorban egyszerre nagyjából másfél millió ember élhetett a Földön. Kutatások szerint a vadászó-gyüjtögető életmóddal maximum 3-5 millió ember élhetne ma bolygón. A mezőgazdaság viszont (még) képes eltartani 7,5 milliárd embert.

Az ember rendkívüli alkalmazkodóképességének köszönhetően tudott elterjedni az egész Földön. Alkalmazkodtunk a különböző éghajlatokhoz és az elérhető táplálékhoz is.

Ezt tesszük ma is.  Ez túlélésünk záloga.

Paleolit táplálkozás étrend gabona glutén