Az elégtelen folyadékfogyasztás számos betegség forrása lehet. A hozzám fordulók több mint 90%-ánál problémát jelent a nem megfelelő vízfogyasztás.

Testünk közel 70%-a víz; az egészségügyi problémákat is legalább ilyen arányban okozza a víz-hiány. A víz olcsó gyógyszer lenne, ezért nem is ajánlja senki betegségek esetén. Az orvosságokon nagyobb a haszon.

 

egészség vízhiány vérnyomás puffadás

Mennyi víz kellene?

Két elterjedt tévhit a vízzel kapcsolatban:

  • „Egy felnőtt számára napi 2 liter elegendő.

Kinek? Egy 45 kg-os, vegetáriánus titkárnőnek, vagy egy 90 kg-os kőművesnek? Az optimális vízszükséglet nagyon sok mindentől függ, például: életkor, testalkat, életmód, táplálkozás, hőmérséklet, stb.

  • A napi összes folyadékkal kell számolni, beletartozik a leves, tea, üdítő, gyümölcs is.”

A testünkben nem húsleves és málnaszörp kering. Természetesen az ételek és italok is sok vizet tartalmaznak, de a bennük levő anyagok lebontásához és kiürítéséhez is vizet használunk el.

Például egy tányér húsleves nagyjából 3 dl; van benne zsír, fehérje és szénhidrát, amelyeknek a feldolgozásához vízre van szükség, így egy adag levesből nagyjából fél deci hasznosítható plusz folyadékhoz juthatunk. Egy liter „üres” tea 7-8 dl víznek számítható, de ha már van benne cukor (édesítő), citrom, akkor körülbelül fél liternek lehet számolni. A szénsav vizekben levő széndioxidot is közömbösítenünk kell, tehát azzal is vizet veszítünk, legalább 20 %-ot.egészség vízhiány vérnyomás puffadás

Testünk működése és az anyagcserénk során sokféle bomlástermék, salakanyag keletkezik, amitől meg kellene szabadulni. Gondoljuk át, - ha a szennyes ruhát ki akarjuk mosni, a mosógépbe sem levest, vagy teát öntünk, mert attól nem lesz tiszta. Tehát az alap az elegendő tiszta víz.

Mivel nem lehet pontosan, egyénre szabottan meghatározni, hogy kinek, mikor, mennyi vízre lenne szüksége, ezért megalkottak egy arányszámot, amivel mindenki tud kalkulálni.

Több ilyen érték is létezik, én - egy vizsgálat sorozat alapján – a testsúly 25 kg-ként egy liter tiszta vizet szoktam javasolni (és ezen felül bármennyi egyéb folyadék).

Hogy számolták ezt ki? Konkrétan lemérték több személynél és átlagot számoltak.

Nézzünk egy átlagos (nincs átlagos), 30-35 éves, 73-75 kg testsúlyú férfit, aki alapvetően egészséges, egészséges életmódot folytat, egészségesen táplálkozik (szeretnék egyszer találkozni egy ilyennel), normál, 21 fokos hőmérsékletű helységben tartózkodva (vagyis nem izzad), naponta vizet veszít:

  • vizelettel 1-1,5 litert,
  • széklettel 1,5-2 decit,
  • a kilélegzett levegővel 4-6 decit,
  • bőrön keresztül 6-8 decit.

Ezt összeadták és a kísérletben résztvevők átlagát számolva, nagyjából napi 3 liter vizet kapunk, vagyis 25kg/1 liter.

… és ez lenne az optimális állapot. Ezt a mennyiséget a szervezetünk mindenféleképpen elveszíti, akár megisszuk, akár nem.

Melegben, izzadással, még több vizet veszítünk, például 30-35 fokos hőségben akár óránként 1 litert is elpárologtatunk. Ugyanez a helyzet az intenzív sportolás közben is. Sportolóknak érdemes lenne edzés előtt és edzés után is mérlegre állni, amennyivel könnyebb a végére, az az elveszett víz- és nem zsír – ezt pluszban még be kellene vinni.

…és mi van, ha nem isszuk meg?

Testünk tulajdonképpen egy majdnem zárt rendszer. Ha nem pótoljuk az elveszett folyadékot, akkor a még meglévő mennyiséget kell újrahasznosítani, vagyis elvesszük – mindenhonnan. Vizet szívunk vissza a szervekből, szövetekből, keringésből, például a hólyagból, vesékből (vizeletből), belekből (székletből) és a vérkeringésből.

A vízhiány tünetei, következményei

Amikor szomjasak vagyunk, az már késő. A szomjúság nem a vízhiány, hanem a kiszáradás jele. Akkor jelez így a testünk, ha a folyadék mennyiség 1%-al csökkent. 3% hiánynál jelentkezik a koncentrációzavar, görcs, 5%-nál ájulás, 7% hiánynál beállhat a halál. 

 

egészség vízhiány vérnyomás puffadás

Nézzünk néhány jellemző tünetet, amit közvetve, vagy közvetlenül a vízhiány okoz:

  • száraz, rugalmatlan, ráncos bőr (hidratálni az élő szövetet kell belűről, nem az elhalt külső hámréteget kenegetni);
  • ekcéma, pattanás, repedezett bőr (víz hiányában a testünk megpróbál bőrön keresztül méregteleníteni; a pórusaink viszont nem arra vannak kitalálva, hogy fehérjét és ásványi anyagokat ürítsenek, így ezek az anyagok felhalmozódnak a pórusokban és a kötőszövetekben.);
  • puffadás, székrekedés (fokozott folyadék visszaszívás a belekből = besűrűsödött széklet, lassú emésztés, erjedés);
  • elhízás, túlsúly ( a lelassult anyagcsere miatt felhalmozódnak a bomlástermékek a szervezetben. Amit nem tudunk kimosni, azt a szervezet zsírba csomagolja és félrerakja, hogy a vérünk a lehető legtisztább maradjon.)
  • reflux, gyomorégés, fekély (a besűrűsödött gyomorsav miatt már a gyomorban leáll az emésztés, amire a gyomor fokozott savtermeléssel reagál és marja a gyomor falát. Ha ez a sav a bőrünkre kerülne, lemosnánk, felhígítanánk, amíg már nem mar);
  • vesehomok, vesekő, ciszta (vízhiány esetén a vesékből visszaszívódik a vizelet; a besűrűsödött vizeletből kicsapódnak az ásványi anyagok és vesehomok, majd kő keletkezik belőle. A homok/kő irritálhatja a vese szöveteit, ahol helyi gyulladás alakul ki, amit a szervezet körbezár);
  • visszatérő húgyúti fertőzések (a pangó vizelet ideális terep a bejutó baktériumoknak, ha ráadásul a vesehomok irritációt, felmaródást okozott a hólyag falán, már meg is telepednek a kórokozók);
  • fáradtság, fejfájás, koncentrációzavar (az elveszett víz miatt besűrűsödik a vér és arányaiban kevesebb oxigént szállít az agyba és az izmokba);
  • magas vérnyomás, szívritmuszavar (hasonlóan az előbbihez, ha oxigénben szegény vért kell eljuttatni a sejtekhez, akkor szűkítjük a csöveket, emiatt nő a rendszerben nyomás és erőlködik a szivattyú);
  • érelmeszesedés (ha a vérből nem tudjuk kimosni a salakanyagokat, akkor azok kicsópdhatnak az erek falán);
  • ízületi problémák (a terhelés miatt lekopott porcrészeket a szervezet nem tudja kitakarítani, ezért ott halmozódnak fel, ahol vannak. Víz hiányában a porcépítő anyagokat sem tudjuk a helyükre juttatni);
  • ödéma, nyirokpangás (ha a szövetekből nem tudjuk kimosni a szemetet, akkor legalább egy kevés vizet szállítunk oda, hogy híg állapotban tartsuk, amíg lesz elegendő víz a kimosáshoz);
  • gócos gyulladások, daganat (a károsodott sejteket, kórokozókat a szervezet nem tudja kitakarítani, ezért gyulladt területet körbezárja, hogy a probléma ne terjedhessen tovább, ebből lesz a ciszta, góc).

Ödéma esetén az orvosok vízhajtókat írnak fel, ami fokozza a vesék vizelet kiválasztását. Ha nincs elég víz, akkor a vízhajtó mit hajt ki? Semmit, csak terheli a veséket. Az orvosok feltételezik, hogy a beteg eleget iszik, ezért legtöbbször meg sem kérdezik, hogy mennyi a folyadékfogyasztás, csak felírják a „gyógyszert” (hiszen abban van az üzlet). Pedig ha eleget ivott volna, nem is lenne ödéma.

Egyszerű példa: ha a ruhánkra ráesik egy gyümölcs és foltot hagy, gyorsan bevizezzük a foltot. Vagyis annyi víz nincs, hogy kimossuk az egész ruhát, de legalább nem engedjük beszáradni. A víztől a szövetszálak megduzzadnak – ez az ödéma.

Veséink naponta körülbelül 180 liter vért szűrnek meg (tehát az a 4-5 liter jó párszor megfordul bennük). Ebből szűrnek ki 1-1,5 liter vizeletet, vagyis tömény szennyvizet. Ez az a folyadék, ami már annyira „koszos”, hogy nem akarjuk visszaengedni a véráramba, így lekerül a hólyagba, amíg ki nem tudjuk engedni.  

Úgy kell elképzelni, hogy a vese a központi szennyvíztisztító rendszer. Ha nincs elég víz a rendszerben, akkor vissza kell forgatni ebből is, amit csak lehet, tehát tulajdonképpen megisszuk a saját vizeletünket. Már aki. Kinek mi a gusztusa. Én inkább a vizet iszom.

Nem is vagyok szomjas!

Sokan mondják nekem, hogy „De hát nem is vagyok szomjas!”. Igen, már leszoktatta a szervezetét, hogy állandóan jelezzen. Nem pazarol energiát, hogy feleslegesen szóljon, minek – „úgyse kapsz, oldd meg!”

Így elveszi, ahonnan tudja, szokta. Elsősorban a hólyagból, majd a vesékből, epehólyagból és végül a keringésből is.

A vizelet színe nagyon jól mutatja mennyi oldott salakanyag van benne, vagyis mikor ittunk elég vizet- és mikor vizeletet. 

egészség vízhiány vérnyomás puffadás

Ez a színskála az amerikai cserkészek tankönyvéből származik, ami a katonai túlélési könyvek alapján készült.

Az átlátszó, vagy majdnem átlátszó azt mutatja, hogy minimális az oldott bomlástermék a vizeletben (vérben). Ha már jól látható sárga színe van, azt jelenti, hogy már egyszer-kétszer visszaforgattuk a saját vizeletünket, és minél sárgább, annál többször (a b-vitamin nem számít).

Többen mondták már, hogy „nem tudok inni, hányingerem van, ha sokat iszok.” … és ki mondta hogy sokat igyon? Eleget kell inni!

A probléma ott van, hogy – furán hangzik, de - „rosszul” isznak. Amikor tele van a gyomor és bele akar önteni még 2-3 deci vizet, persze hogy nem esik jól!

De miért kellene egyszerre meginni ennyi vizet? Szoktam kérdezni, hogy mutassák meg, hol van a testünkben a víztartály? Merthogy nincs.

Gyakorlatilag nem tudunk mit kezdeni egyszerre ennyi vízzel (hacsak nem vagyunk már kiszáradva). A megivott víz egy része a keringésbe kerül, másik részét pedig a sejtek szívják fel. De ez nem több egyszerre, nagyjából 1 decinél! egészség vízhiány vérnyomás puffadás

Ha a vérünkbe kerülne a sok folyadék, akkor az túlhígulna és összeomlik a keringés, a sejtek pedig megduzzadnának és kipukkadnának. A pillanatnyilag nem hasznosítható vizet a veséink gyorsan kiválasztják és leküldik a hólyagba és mehetünk a wc-re (ilyenkor is átlátszó a vizelet). És egy fél óra múlva már megint hiány van.

A vízre egésznap szükségünk van, folyamatosan és nem napi 5-6 részletben, vagyis inni kortyonként kell! Amennyi egyszerre jól esik, de legalább egy korty. Ezzel a korttyal nem kell majd a mosdóba szaladgálni, ezt azonnal felhasználja a szervezetünk, ott, ahol éppen a legnagyobb szükség van rá – és a következő kortyot is.

Rá is lehet szokni a vízre!

Csak akkor tudjuk biztosan, hogy mennyi vizet ittunk, ha kimérjük és látjuk, hogy az estig elfogyott. Ezzel kapcsolatban a következő visszajelzéseket szoktam kapni:

Az első nap végén valószínűleg bőven marad víz az üvegek alján; ha odafigyelnek, akkor a 2-3. napon már jóval kevesebb a maradék. A 4-5. éppen hogy, de estig elfogy a kimért vízmennyiség, és a 6-7. napon arról számolnak be, hogy elfogyott a víz – és szomjas vagyok!

Ha megszokja a szervezet, hogy folyamatosan rendelkezésére áll a víz, jelezni fog, ahogy hiány van és nem pazarol energiát a szennyvíz visszaforgatására.

Ha megittuk a minimálisan szükséges (25 kg/1 liter) vizet, minden további (bármilyen) folyadékért csak hálás lesz a szervezetünk.

Rengeteg visszajelzést kaptam már, hogy olyanok, akik elvoltak napi 2-3 pohár vízzel is, ha odafigyelnek (kimérik és látható helyre kiteszik a vizet) 1-2 hét után már könnyedén megisznak akár napi 3-4 liter vizet is. (Mellékhatásként jobb a közérzetük, normalizálódik a vérnyomásuk, ennyi idő alatt már akár 4-5 kilóval is könnyebbek, de mindenféleképpen csökken a hastérfogatuk.)

Lehet-e túl sokat inni?

Igen, az a vízmérgezés. Ilyen akkor fordulhat csak elő, ha egyszerre túl sokat iszunk. Ez mondjuk két óra alatt 5 liter vizet jelentene. Ilyen gyorsan a vesék képtelenek ennyi felesleges vizet eltávolítani és a víz ott marad a testben, keringés összeomlást, agyduzzadást, tüdő ödémát és végső soron fulladást okozna.

Ez normális körülmények között nem fordulhat elő, csak butaságból.

Testünk mindig jelez, ha nem ittunk eleget, csak figyelni kell a jelekre. Egyik figyelmeztető jel például a fellépő fájdalom, a fájdalom sokszor nem más, mint a szervezet vészkiáltása, hogy vizet kapjon.

Meg is szoktam kérdezni a fájdalomra panaszkodóktól, hogy „ittál ma már eleget? Mert ha nem, akkor miért panaszkodsz?”

 A víz sokféle problémára, fájdalomra jelent olcsó gyógyszert.

egészség vízhiány vérnyomás puffadás