Nem a koleszterin a hibás!

A fejlett, nyugati világban ez egyik vezető halál ok az érelmeszesedés következtében kialakuló szívinfarktus és más érrendszeri betegségek. Ennek elsődleges okai az életmódunkban és a táplálkozásunkban keresendők.

Testünkben a vérben található oxigént és tápanyagokat az érrendszerünk szállítja a sejtekhez, szövetekhez.  A legnagyobb ereink az artériák falát rugalmas izomszövet alkotja, belső felületüket pedig az érbelhártya borítja. Ez a hártya „selyem finomságú”, sima, normál körülmények között semmi sem képes rajta megtapadni, így a vér áramlása akadálytalanul történhet.

Az egészséges érfalak erősek, rugalmasak, nagyobb nyomás esetén kitágulnak, így a vérnyomás sem emelkedik tartósan.

Az érelmeszesedést az artériák (ütőerek) belső falára meszes lerakódások (plakkok) okozzák. Ennek következtében az érfalak merevvé válnak (nő a nyomás), az erek beszűkülnek. A szűkebb, merev csöveken a vér nem tud megfelelően áramlani, a szűkületeknél a vér besűrűsödik, fokozódik a lerakódás. A beszűkült erek könnyen elzáródhatnak, és ennek következménye lehet a szívinfarktus, az agyvérzés (stroke), vagy a láb ereinek elzáródása következtében kialakuló trombózis.

Az érelmeszesedés elsősorban az idősebb korosztályt érinti, de nem idős korban alakul ki! A folyamat fiatal (akár már tizenéves) korban elkezdődik és „hosszú évek kitartó munkájának következménye” lesz az érelzáródás. Már 18-20 éves korban is kimutathatók a meszesedés kezdeti jelei.

 

Az érelmeszesedés tünetei

Maga az érelmeszesedés nem okoz semmilyen tünetet sem, amíg az erek beszűkülése nem lesz olyan mértékű, ami már komoly problémákat lelent. Ekkor lépnek csak fel a tünetek, melyek attól is függnek, hogy milyen érszakaszok érintettek. Ha az agyban futó erekben történik lerakódás, az stroke-hoz vezethet. Ha a szív környéki erek szűkülnek be, akkor szívinfarktus vagy szívelégtelenség alakulhat ki. A vese környéki erek elmeszesedése magas vérnyomást, és a vesekárosodást okozhat. Ha érelmeszesedés a lábak vagy a medence ereiben van, akkor a lábak fájnak és férfiak esetében a medence ereinek meszesedése akár impotenciát is kiválthat.

Az elmúlt 40 évben a koleszterint tették felelőssé az érelmeszesedés okozójaként. Ám a szívbetegség-koleszterin elmélet mindig is csak elmélet maradt, mert soha nem sikerült bizonyítani, hogy a koleszterin okozná az infarktust.

Sőt, az utóbbi időben egyre több vizsgálat igazolta is, hogy a koleszterin nem okoz szívbetegséget. Ezek a kutatások mindig kisebb nyilvánosságot kapnak, mint a koleszterincsökkentőket gyártó cégek ellenkampányai. Erről bővebb itt is olvashat.

Egyébként – feltűnt valakinek, hogy érelmeszesedésről, meszes plakkokról van mindig szó és nem zsírlerakódásról? A koleszterin ugyanis egy zsírszerű molekula (lipoprotein), ami nélkülözhetetlen a sejtjeink működéséhez.

Nemrégiben találtam az alábbi szórólapot egy orvosi rendelőben, amiben pontokba szedve próbálják elmagyarázni az érelmeszesedés folyamatát a betegeknek. Én már az első pontnál elakadtam és a „felvilágosító” kiadványból egy csomó kérdésem született: 

 

  • 1. pont: Miért? Miért tapad a koleszterin az érfalra? Ha képes odatapadni (önmagától nem képes), akkor miért nem tömíti el az ereket már pl. csecsemőkorban?
  • 2. pont: Ez a pont meg is mutatja az okot, - a „gyulladásos faktorok” személyében. Mi okozza a gyulladást?
  • 3. pont: Ezekben a „habos sejtekben” halmozódnak fel pl. a károsodott sejtek lebontásából keletkezett bomlástermékek, de tény, hogy ebben már képes megtapadni a vérben keringő mindenféle egyéb anyag is.
  • 4. pont: Meszes? Honnan, miért került oda a mész, a kalcium?
  • 5. pont: Ha a koleszterin és a plakk befedte a gyulladásos területet, akkor miért és honnan rakódik rá újabb mészréteg, ami elzárja az ereket?

Ez az egész – így – értelmetlen.

z érelmeszesedést valójában az érfalak károsodása, gyulladása indítja be. Minden sejtünk sejtfala tartalmaz koleszterint, így az érfal sérülése esetén a vérben keringő LDL-koleszterin (ez viszi a tápanyagokat a sejtekbe) a sérülés helyére áramlik, hogy kijavítsa, „befoltozza” a sérülést.

Tehát a koleszterin a javító anyag és nem a károsító.

Mi okozza az érbelhártya sérülését? Mivel ez a hártya „selyem simaságú” nem tud megtapadni rajta sem a zsír, sem semmilyen a vízben (vérben) oldható anyag. A károsodást a kemény, kristályszerű anyagok (például húgysavkristály) okozzák. 

Képzeljünk el egy selyemkendőt. Ha erre rácseppentünk vizet, az szinte göbszerűvé ugrik össze, és ha megemeljük a kendő sarkát a víz leszalad róla. Mi történik, ha a selymet összekaristoljuk – mondjuk – üveggel? A víz ekkor már megtapad a felületen, sőt mélyen be is szívódik.

Azt, hogy a vízben oldott salakanyagok beszívódjanak a sérült sejtekbe, a zsír (koleszterin) tudja megakadályozni.

Mi okozza a gyulladást?

A mai magyaros táplálkozás és az életmód egyértelműen kedveznek az érrendszeri megbetegedéseknek. Az érelmeszesedés kialakulását elősegítik az öröklött hajlamok is, és ha ugyanazt az életmódot folytatjuk, mint a szüleink, jó eséllyel ugyanazok a betegségeink is lesznek.

Az elmúlt 20-25 évben egyre több bizonyíték van arra, hogy az érfalak gyulladását a vérben keringő homoszictein nevű molekula okozza. Minél magasabb a homocisztein szint, annál valószínűbb az érelmeszesedés.

A homocisztein egy kéntartalmú aminosav, mely a fehérjék lebontása során keletkezik. A magasabb fehérjefogyasztás magasabb homociszein-szintet eredményez. A keletkezett homociszteint szervezetünk ártalmatlan,- sőt szükséges – metionin és cisztein aminosavakká alakítja át.

Ehhez azonban B-vitaminokra és folsavra is szükségünk van – elegendő mennyiségben.

  • B-vitaminokat tartalmaznak a például a teljes kiőrlésű gabonák, barnarizs, olajos magvak, zöld leveles zöldségek és a gyökérzöldségek.
  • A szénhidrátok energiává alakításához viszont B-vitaminokra is szükség van. A természet kompletten biztosítja számunkra szükséges tápanyagot, de a vitamin a korpában van. A finomított szénhidrátok ezeket nem tartalmazzák, sőt ezek lebontásához is B-vitamin kell. Stressz helyzetben az idegrendszer is rengeteg B-vitamint igényel.
  • Folsavat legnagyobb mennyiségben a zöld leveles zöldségek tartalmaznak.

Az érfali lerakódásokban szerepet játszanak még a vérzsírok is, de ezek csak a károsodott ereken tudnak megtapadni. A vérzsír (triglicerid) szintje attól is megemelkedhet a vérben keringő bomlástermékeket a szervezetünk egy zsírréteggel (lipidburok) vonja be, hogy ne oldódjanak fel a vérben (vízben).

Valójában nem a zsír, vagy a hús emeli meg a vérkoleszterin szintet, hanem az állati fehérjék lebontása során keletkezett bomlástermékek, (pl. húgysav, homocisztein) okozhatott érkárosodást, gyulladást, aminek kijavítására a máj megemeli a regenerációhoz szükséges koleszterin mennyiségét.

A fehérjék lebontása során savas bomlástermékek keletkeznek. A vérünk Ph-értéke viszont szűk határok között, enyhén lúgos (7,35-7,45) tartományban mozog. 

 

           Húgysavkristályok a vérben

Ha vérünk túlsavasodna (acidózis), nagyjából két óra alatt beállna a halál. Tehát szervezetünk mindent elkövet, hogy ezeket a savakat megkösse, közömbösítse, kiürítse. A kiürítéshez elegendő vízre lenne szükség, a savak közömbösítésre pedig kalciumra és magnéziumra.

Ha táplálékunk nem biztosítja az elegendő kalciumot, akkor elvesszük onnan, ahol van; például a csontokból, fogakból, izomzatból és az idegrendszertől.

Ezzel megkötjük az aktív savakat és húgysavkristály, „mészkristály” keletkezik. Ezek optimális esetben a vizelettel ürülnek (ha van elég víz), vagy egyéni, öröklött hajlam szerint lerakódnak, például a károsodott érfalakon és megjelennek a meszes plakkok.

Maga a húgysavkristály egyébként úgy néz ki és úgy is viselkedik, mint az üvegszilánk. Ez már önmagában is könnyen károsíthatja az érbelhártyát.

Tehát az érelmeszesedés legfőbb okai a táplálkozásunkban keresendő.

egfőbb feladat az érelmeszesedés megelőzése lenne, mivel ez „gyógyszerrel” nem gyógyítható. A tabletták csak a tüneteket csökkentik, a betegség kialakulása ettől függetlenül folyamatos.

A megoldás a táplálkozás és az életmód megváltoztatása lenne, hiszen az éppen aktuális életmód okozta a problémát, és ha nem változtatunk a kiváltó körülményeken, akkor hiába várjuk a csodát.

Magyarországon ma még ott tartunk a táplálkozási kultúrában, ahol nagyszüleink, dédszüleink. Örülünk annak, hogy naponta megengedhetünk magunknak olyan ételt, ami régen csak ünnepnapokon került az asztalra és nem foglalkozunk ennek a következményeivel. A magyaros táplálkozásról itt olvasat.

A ma megszokott étrend 100 évvel ezelőtt még lakodalmi, ünnepi étkezésnek számított volna és a legtöbb magyar család ezeket eszi minden nap, sőt naponta többször is. Ez az a terhelés, amit a testünk már nem képes károsodás nélkül elviselni. Ennek egyik következménye, hogy a világon másodikak vagyunk a szív- és érrendszeri betegségben és elsők az emésztőrendszeri daganatokban.

Egy egészségesebb táplálkozással (több zöldség, gyümölcs és teljes értékű gabona, valamint kevesebb feldolgozott hús, tejtermék, finomított szénhidrát) és aktívabb életmóddal, több mozgással már jelentősen javíthatunk életkilátásainkon.

Természetes segítség 

Az érelmeszesedés orvosi módszerekkel nem gyógyítható. A modern orvoslás nem ismer olyan hatóanyagot, amely képes lenne eltávolítani a lerakódásokat, - de a Természet igen.

Az életmód, táplálkozás megváltoztatásával a kiváltó okok is megszűnhetnek, és olyan természetes anyag is létezik, ami meg tudja akadályozni az érfalak károsodását, sőt még a lerakódás is eltűnhet. Orvosi szempontból ez lehetetlen (mert nincs rá orvosságuk) a valóság azonban mást mutat.

Tapasztalatok szerint már hetek alatt észrevehető és mérhető is a kedvező változás.

Csak két konkrét eset:

  •  62 éves férfi mellkasi fájdalmakkal ment orvoshoz és mivel évek óta kezelték magas vérnyomással a kardiológus koszorúér tükrözést javasolt. A vizsgálat igazolta a súlyos érszűkületet, ezért a beszűkült érszakaszba sztentet helyeztek be.

Ez egy rugalmas háló, ami nyitva tartja, átjárhatóvá teszi az eret, de a lerakódást nem szűnteti meg. Gyakorlatilag a meszes plakkot nekinyomja az érfalnak és ezzel nyújtja, vékonyítja az érfal szerkezetét.

A beteg két hét múlva visszament az orvoshoz, mert mellkasi tünetei semmit sem változtak. Az újabb érvizsgálat megállapította, hogy a beültetett háló a helyén maradt és az érszakasz átjárható. Csakhogy (mivel a kiváltó okot nem kezelték) a mögötte lévő érszakasz két hét alatt úgy beszűkült, olyan merevvé vált, hogy a sebész nem vállalta az újabb beavatkozást. A beteget úgy küldték haza, hogy szedje tovább az orvosságait és - „Jöjj vissza 3-4 hét múlva – talán addig nem kap infarktust.”

A férfi úgy érezte, halálra van ítélve. Mivel az orvosok nem segítettek elment egy természetgyógyászhoz, aki azt mondta: - „ha élni akarsz, felejtsd el a húst!”

62 évesen életmódot változtatott és vegetáriánus lett (ideiglenesen). Mellkasi fájdalmai két hét alatt megszűntek, így a harmadik héten visszament a kardiológiára.

Az érvizsgálat eredménye (idézem a zárójelentésből): „Érfalak nagymértékben letisztultak, helyenként kisebb meszes plakkok. 3 hét!

  • A másik eset szintén mellkasi fájdalommal kezdődött. Amikor a harmadik napra a fájdalom már a vállba is kisugárzódott, a beteg elment az orvoshoz. Az megállapította: „magának három napja van egy hátsófali infarktusa!” A férfinak soha nem volt 120-nál magasabb vérnyomása, nem is gondolt ilyesmire.

Érvizsgálat következett - volna. Csakhogy a szondát sem a kar-, sem a comb ereiben nem tudták 10 centinél jobban bevezetni, olyan súlyos volt az érszűkület az egész testben. Őt is hazaküldték.

Mikor bejött hozzánk megbeszéltük a táplálkozását, hogy mennyi vizet kell inni, és adtam neki egy speciális gyógynövényes értisztító készítményt.

Egy hónap múlva a vizsgálat már csak a nagy artériákban mutatott némi lerakódást.

A táplálkozás és az életmód megváltoztatása mellett a következők segíthetik az erek helyreállítását:

A hagymákban, különösen a fokhagymában található kénvegyületek (pl. allicin) gyulladáscsökkentő hatásúak. Az erekben fellépő gyulladás megszüntetésével az érfalak regenerálódhatnak.  Kutatások szerint a fokhagyma hatóanyagai a már meglevő lerakódásokat is képesek fokozatosan feloldani.

Napi szinten iktassuk be étkezésünkbe a hagymákat. Kezdődő érelmeszesedés esetén legalább napi egy gerezd fokhagyma javasolt.

A C-vitamin sejtvédő, antioxidáns hatásánál fogva csökkenti az érfalak sejtjeinek károsodási esélyét, semlegesíti a gyulladást okozó úgynevezett szabadgyököket. Nélkülözhetetlen az érfalak rugalmasságát biztosító kollagén képződéséhez.

Az olajos magvakban található E-vitamin is sejtvédő, antioxidáns hatású, segít regenerálni a sérült érfalakat.

A színes gyümölcsökben és zöldségekben található flavonoidok szintén sejtvédő hatásúak, és segítik a C-vitamin hasznosulását.

Lehetőleg NE kapszulázott formában szedjük ezeket a tápanyagokat, hanem iktassuk be a mindennapi táplálkozásunkba, mert természetes-komplex formában sokkal hatékonyabbak.

…és a legfontosabb az elegendő VÍZ. Hiába a nagy védelem, ha a vérben keringő salakanyagokat a szervezetünk nem tudja eltávolítani, „kimosni”, mert nincs elegendő víz. Különben is, a vérünk alapvetően víz; ez lehet tiszta is, vagy „szennyvíz”. A döntés az Öné.

 

(Ha valaki bővebben szeretné áttekinti az agyi érelmeszesedés okait, az itt találhat információt.)