Számos olyan gyógynövény létezik a világ különböző tájain, amelyeket évszázadok, évezredek óta használ a hagyományos gyógyászat, de nálunk, ma, hivatalosan nem elérhetők, tiltottak.
Nagyon sok kémiai gyógyszer hatóanyaga, kiindulási alapja valamilyen természetes növényi összetevő, de a gyógyszergyárak nem szeretik a konkurenciát, és ha a Természet valamit jobban alkotott meg, mint a vegyészek, az tiltólistára kerül.
A tiltás hivatalos indoklása az, hogy ezek a növények „mérgezőek”, illetve könnyen túl lehet adagolni őket.
Érdekes, hogy ez századok óta nem jelentett különösebb gondot, és ahol ezek nem tiltottak, ott ma is rendszeresen használják ezeket. Vannak valóban mérgező gyógynövények, de ezeket is, ha megfelelő odafigyeléssel használják, nem okoznak problémát és inkább a kedvező hatásuk érvényesül.
Az igazság viszont az, hogy a legtöbb ilyen gyógynövényből hagyományosan teát készítenek, ami pedig viszonylag kevés hatóanyagot tartalmaz a koncentrált kivonatokhoz képest. Ha valaki sokat fogyasztana belőlük, akkor a teával nagy mennyiségben megivott víz miatt, hamarabb ürül a felesleg, mint hogy felhalmozódva mérgezést okozhatna.
A „gyógyszerekben” a hatóanyagok sokkal koncentráltabb formában vannak jelen, így sokkal könnyebb ezeket túladagolni. Például a minden patikában recept nélkül kapható paracetamol tartalmú láz és fájdalomcsillapítókból nem véletlenül csak napi 4 tabletta a megengedett (6 óránként 1) mert már az ajánlott adag is (az arra érzékenyeknél) könnyen májkárosodást okozhat, a nagyobb mennyiség pedig még inkább.
Másik oka a gyógynövények tiltásának, hogyha nem is mérgezőek, könnyen függőséget okozhatnak (pl. kokalevél, marihuána, csikófark), ezért illegális drognak minősülnek.
Miért, a kávé, tea, cigaretta, alkohol és a receptre kapható kábítószerek (Xanax, Rivotril, stb.) nem drog? (A drog jelentése = hatóanyag.) Igazából minden az adagoláson és a rendszerességen múlik.
Valójában a tiltás legfőbb oka az,- hogy ezek a természetes szerek igenis működnek, hatásosak, sőt hatásuk sokszor jobb, mint a szintetikus orvosi szereknek, ráadásul kevesebb mellékhatásuk van.
... és mint említettem a gyógyszergyárak nem szeretik a konkurenciát.
Akkor miért nem ezeket használják a gyógyszergyárak?
Használják – titokban.
Természetes anyagot nem lehet szabadalmaztatni (az a Természet találmánya), ezért a cégeknek nincs akkora haszna a növényi hatóanyagokon, mintha levédetnének egy szintetikus, vagy módosított természetes kivonatot.
A gyógyszercégek a hatóanyagot sokszor a Természettől lopják, de megpróbálják mesterségesen lemásolni, létrehozni, vagy átalakítani, módosítani, hogy egyedi „találmányként” levédhessék.
Legtöbbször ez nem működik, mert sok gyógynövény úgy hat a legjobban, vagy kizárólag csak úgy hat, ahogy természetes formában létezik és az egyedi módosításokkal elveszti a kedvező hatását is.
Ilyenkor van egy trükkje a gyógyszeriparnak: az adott gyógynövényt kinevezik „növényi gyógyszernek”, így máris csak patikai készítményekben, gyógyszerekben lehet kapni és ezután szabad kereskedelmi forgalma tilos.
A másik trükk, hogy a gyógynövény mellé betesznek valamilyen egyedi, szabadalmaztatott kémiai hatóanyagot és máris megszületett egy új gyógyszer, ami kizárólag az övék. Az már kétséges, hogy a szer kedvező hatását a vegyi összetevő, vagy inkább a gyógynövény adja. (Ha az egyedi összetevő olyan jó, akkor minek mellé gyógynövény?)
A külföldről származó gyógynövényeknél, van még egy trükk, hogy akadályozzák az elterjedésüket. Gyógyszerként ezek nem forgalmazhatók, mert mint láttuk ez senkinek sem éri meg (a betegeken kívül – de az nem számít), élelmiszerként (tea) pedig hosszadalmas és bonyolult vizsgálatokat kellene valakinek fizetnie.
Most nézzünk néhány illegális gyógynövényt
Kezdjük a valóban veszélyes, mérgező gyógyszeralapanyagokkal
Gyűszűvirág – Erősen mérgező. Hatóanyaga a digitoxin (digoxin), amelyet szívritmus szabályozóként alkalmaznak. A hatásos és mérgező dózis között kicsi a különbség, ezért még „gyógyszerként” is könnyen túladagolható és szívleállást okozhat. A növényből még kis mennyiség elfogyasztása is szívproblémákat okozhat.
Tiszafa – A növény minden része (a bogyó húsát kivéve) erősen mérgező. Régebben szívgyógyszerként és parazitaölőként használtak, ma egyik hatóanyagát (paclitaxel) sejtosztódást gátló szerként a kemoterápiában használják. Otthoni használatra nem javasolt.
Más növényfajok kivonatát is használják sejtméregként a daganatok ellen (pl. Apocanaceae, Celastraceae, Magnolia, Rutaceae, stb. fajokét).
Alapos körültekintéssel, óvatosan használhatók
Fehér fagyöngy – teáját hagyományosan vérnyomáscsökkentésre használják, kivonat nem kapható, mivel belsőleg hivatalosan nem alkalmazható. Ennek ellenére (máshol) belsőleg a gyógyászatban leginkább immunerősítő, rákellenes hatása miatt alkalmazzák. Viszkotoxin nevű hatóanyaga a rákos sejtek pusztulását okozza. Sok európai országban az egyik leggyakrabban felírt gyógyszer rákbetegek számára (Iscador, Plenosol, Isorel). Nálunk ezek nem kaphatók.
Árnika és Feketenadálytő gyökér – hatóanyagaik szívizom nyugtatók és érfal lazítóak, ezáltal vérnyomáscsökkentő hatásúak. Csak külsőleges használatuk engedélyezett izomlazító krémekben és sebgyógyításra (régen bőrdaganatra is használták). Kivonataik belsőleg, túladagolva, szív leállást és májkárosodást okozhatnak. Teaként nagyon nehéz túladagolni őket.
Kis meténg – nagy dózisban mérgező, de a népi gyógyászat már régen is használta „vértisztító”, vérnyomáscsökkentő, keringés javító, vizelethajtó teakeverékekben és sebgyógyításra. Fő hatóanyaga a vinkamin, aminek szintetikus változata a Cavinton agyér tágító alapanyaga.
Egynyári üröm – egy újonnan újra felfedezett, árokpartokon nálunk is mindenhol megtermő növény. Nem mérgező. Teáját hagyományosan gyulladáscsökkentőként, lázcsillapítóként, emésztésjavítóként használják.
A legújabb kutatások több hatásos rákellenes hatóanyagot találtak benne. Jelenleg gyógyszerészeti kutatások folynak vele. Vizsgálatok szerint három fő hatóanyaga együttesen fejt ki daganatölő hatást, külön-külön nem hatékonyak. A háromból egy vízben, kettő zsírban oldódik, vagyis teaként daganatellenes hatása nincs. Külföldön már kaphatók olyan kivonatok, amelyek mindhárom hatóanyagot tartalmazzák. Ez a növény hivatalosan (még) nem tiltott, de nálunk a hatékony kivonat csak nehezen beszerezhető. (A kivonatot hivatalosan gyógyszerré kelleni minősíteni - de az nem üzlet.)
A receptre kapható drogok konkurenciái
Orbáncfű – Antidepresszáns, nyugtató hatású, a hozzászokás esélye minimális. Hivatalosan a nem forgalmazató legfeljebb teakeverékekben. A hatékonyabb olajos kivonatokat betiltották mint étrend-kiegészítőket, hivatalosan csak patikában árusítható „növényi gyógyszer” (Remotív), csak ott többszörösébe kerül, mint ugyanaz gyógytermékként.
Csikófark – fő hatóanyaga az efedrin. Az efedrint vágyfokozó, izgatószerként, de ugyanakkor hangulatjavító, antidepresszánsként, étvágycsökkentőként, koncentrációt segítő anyagként, érösszehúzóként és alacsony vérnyomás kezelésére használják.
Több orvosság fő hatóanyaga, szintetikusan nem tudják előállítani, ezért a növény használata tiltott. A tiltás oka: függőséget okozhat. Érdekes, hogy az efedrin tartalmú „gyógyszereket” függőség kezelésére is használják.
Kokalevél – nem egyenlő a kokainnal! A Dél-Amerikában az Andok vidékén a levelet ősidők óta, emberek milliói, már kisgyermek koruk óta használják naponta serkentőként, erősítőként, hangulatjavítónak, fáradtság ellen, az étvágy csökkentésére, hegyi betegség ellen, az oxigénhiány leküzdésére. Hagyományosan a levelet egésznap rágcsálják, de főznek belőle teát, készül belőle üdítőital, likőr, édesség, és sok más élelmiszer. Termőhelyén szinte minden boltban, piacon kapható. 
Egy német vegyész a levélből vegyszerek használatával állította elő a kokaint, így lett belőle kábítószer. Nálunk a kokalevelek betiltásának az az oka, hogy kokaint, kábítószert lehet belőle csinálni (a koffeinből pedig halálos mérget, tiltsuk be a kávét is?)
Vadkender, marihuána – Jellemző a szabályozások ésszerűtlenségére, hogy az 1920-as évekig széles körben orvosok írták fel - például tüdőproblémákra, asztmára és hangulatjavítóként. A szintetikus „gyógyszerek” elterjedése után inkább kábítószernek minősítették. Ma egyre több helyen ismét legalizálják, mert (újra) kiderült, hogy több kedvező hatása van, mint káros, és kevésbé okoz függőséget, mint például a kávé, vagy az alkohol.
Hangulatjavító, fájdalomcsillapító és légzéskönnyítő hatása mellett a modern kutatások több gyulladáscsökkentő, rákellenes hatóanyagot is azonosítottak benne.
Barátcserje és Poloskavész – Változó kori problémák és menstruációs panaszok esetén hatásosak. Mellékhatásuk nincs, de mesterségesen nem utánozhatók, ezért növényi gyógyszerré lettek nyilvánítva.
… és a gyógyszercégek fő riválisai a hatékony potencianövelők, vágyfokozók.
Gyakran hallani a hírekben illegális potencianövelőket vontak ki a forgalomból. Ezeknek a készítményeknek egy része szintetikus gyógyszert is tartalmaz, de sok olyan gyógynövény készítmény is tiltott ami önmagában is hatásos.
Damiana – Ezt a növényt Közép Amerikában évszázadok óta fogyasztják, és ma is mindennapos szerként alkalmazzák számos betegség kezelésére, de leginkább hangulatjavítóként és vágyfokozóként. Elsősorban a nőkre, a női hormonrendszerre van kedvező hatással, de férfiak is használják potencianövelőként. Elsősorban teaként fogyasszák, de Mexikóban likőröket is ízesítenek vele.
Catuaba és Muira puama – mindkettő dél-amerikai növény (kéreg), külföldön elterjedten használják őket potencianövelőként. Termékenység fokozó hatása mellett energetizáló, de ugyanakkor nyugtató, lazító hatása is van. A termékenység fájának is nevezik őket. Teaként fogyasztják, de készül belőlük likőr is. Használatukra ellenjavallat nincs, a szabad forgalmazáshoz az EU-ban „új élelmiszer”-ként kellene engedélyeztetni – sok-sok millióért.
Püspöksüveg (Epimedium grandiflorum) – Kínából származik ez a hatékony potencianövelő, ahol levelét már több mint kétezer éve eredményesen használják, szexuális problémák, de akár az impotencia kezelésére is. Angol neve a Horny Goat Weed, vagyis „kanos kecske fű” is utal a hatására.
A legtöbb országban teaként és kapszulázott formában is szabadon forgalmazható, de (nemcsak) nálunk ez is tiltott, mert: - a legújabb kutatások szerint hatása és hatásmechanizmusa is hasonló, mint a drága pénzért árult Viagra-nak, csak a növénynek kevesebb a kellemetlen mellékhatása. Hatóanyaga az icariin ugyanúgy egy enzim (PDE-5) blokkolásával fejti ki hatását, mint a kék tabletta esetében. Jelenleg is folynak kísérletek, hogy a növény hatóanyagát módosítva egy biztonságosabb gyógyszert állíthassanak elő belőle – ezért tiltott.
Még nagyon sok kedvező hatású, biztonságos, de nálunk tiltott gyógynövény létezik, a felsoroltakon kívül; nagyon sokat most is gyógyszercégek vizsgálnak, hogy tudnak-e létrehozni belőlük valami új szert.
Most nézzünk egy fordítottan illegális növényt, a mákot.
Igen, a nálunk közkedvelt mákostészta a világ legtöbb országában illegális és kábítószernek minősülne. A mák termesztése és bármilyen célú felhasználása sok országban akár halálbüntetéssel is járhat.
Nálunk két fajta mákot termesztenek, a magas ópiát tartalmú gyógyszerészeti mákot, ami nyugtatók, fájdalomcsillapítók, görcsoldók alapanyaga (pl. Papaverin, Bila-git), és az ennél kevesebb hatóanyagot tartalmazó étkezési mákot. Ám ez utóbbi is elég nagy mennyiségű ópiátot tartalmaz (egy szelet mákos bejglitől is kiakad a drogteszt), ezért tiltott a mák mindenhol. A tiltás oka: ópiumot lehet belőle csinálni. (Hasonló az indok a kokalevélnél is, ami nálunk tiltott.)
…és még egy érdekesség egy most már nem tiltott növényről a stevia-ról. A sztíviát is több száz éve használták már Amerikában kalóriamentes édesítőszerként. A 20. század elején az USA-ban a cukorbetegek legfontosabb cukorpótlója volt – míg meg nem jelentek a mesterséges édesítőszerek, - és a sztíviát betiltották. Indok: nincs bizonyítva az ártalmatlansága. A több száz év tapasztalata nem számít. 2010-ben a két nagy kólagyártó újra engedélyeztette a használatát és most már szabadon forgalmazható (nem jelent meg semmilyen új kutatás a növénnyel kapcsolatban).
Tehát valójában a tiltások oka nem az emberek jóléte, biztonsága, hanem az üzleti érdek.
A legtöbb felsorolt gyógynövény a környező országokban könnyen beszerezhető (teaként és étrend-kiegészítőként is), sőt sok növényt bárki otthon, akár magának is termesztheti a kertjében, mert dísznövénykertészetekben nagy részük kapható. Így az itthoni tiltásnak nem is sok értelme van; a szigorú a szabályozással kit védenek? (Talán csak nem a jól fizető gyógyszergyárakat?)
Nem kellene hülyének nézni az embereket, hogy véletlenül túladagolnak egy gyógynövényt, míg „gyógyszer” kilószámra lehet otthon. Ha például valaki az orvos által felírt szívritmus szabályozóból, vérnyomáscsökkentőből véletlenül többet vesz be, az szívleállást is okozhat; de az ehhez hasonló hatású növényből (természetes formában) akár több marékkal kellene egyszerre megennie, hogy baja legyen tőle. (A receptre kapható nyugtatók a világ minden országában kábítószernek minősülnek, és mérgező, függőséget okozó hatásuk sokszor felülmúlja a növényi drogokét.)
A szigorú a tiltás inkább árt, mint segítene bárkinek, mert a szabadban gyűjtött, vagy bizonytalan helyről származó, bizonytalan hatóanyagú növényeknek több kellemetlen hatása lehet, mintha ezek ellenőrzött, biztos forrásból származnának.
Csak óvatosan!