Elöntötte a médiát egy hír, ami újra a kókuszolaj/zsír egészségtelen? hírét kelti. Igen, újra, mert már a nyolcvanas években is - a nagy koleszterin hisztéria csúcsán – jelentek meg olyan (amerikai) tanulmányok, ami a több százmillió ember által, évezredek óta fogyasztott kókuszt próbálták egészségtelennek beállítani. 

   

egészség táplálkozás koleszterin kókuszolaj

Később ezek a külsőleg finanszírozott vizsgálatok feledésbe merültek, mert hiába magas a kókuszolaj telített zsírsav tartalma, a rendszeresen ezt használó dél-kelet ázsiai és óceániai embermilliók mégsem kaptak tőle infarktust, alacsonyabb a koleszterinszintjük és ritkábbak náluk a szív- és érrendszeri betegségek, mint az állati zsírokat és finomított növényi olajakat használó nyugati társadalomba.

Később kiderült az is kiderül, hogy az akkori „kutatásokat” az amerikai szójatermesztők és szójaolaj gyártók szövetsége fizette. Azt nem tudni, hogy a mostani vizsgálatnak ki áll a hátterében.

Nézzünk néhány információt a telített zsírsavakról és a kókuszolajról

(egyszerűsítve): A zsírsavak a zsiradékok fő alkotórészei, amelyek  glicerinnel triglicerideket-zsírmolekulákat alkotva képezik a természetes zsírokat és olajokat. A zsírsavaknak sokféle formája létezik a természetben.

A telített kifejezés ebben az esetben azt jelenti, hogy stabil kötésű, zárt szénláncú zsírsavmolekulákat tartalmaz, így nehezebben tud hozzájuk kapcsolódni más molekula, oxidáló anyag, emiatt az ilyen zsírok, olajok stabilabb szerkezetűek, nehezebben avasodnak, oxidálódnak, hosszabban eltarthatók és sütés-főzés közben magasabb hőmérsékletre melegíthetők – károsodás nélkül.

Mivel az ilyen zsírok a szervezetben is nehezebben bomlanak le (több energiát képes tárolni), a koleszterin elmélet megalkotói ezeket tették felelőssé a nyugati életmódot folytatók körében jellemző szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért.

Igen koleszterin elmélet! Soha nem sikerült bizonyítani, hogy a koleszterin okozza ezeket a betegségeket. Emiatt az amerikai élelmiszer felügyeleti hatóság (FDA) 2012-ben rendeletileg tiltotta meg, hogy az élelmiszergyártók és forgalmazók a termékeiken bármilyen összefüggést is állítsanak, vagy csak sugalljanak a az ételben levő koleszterin és a vérkoleszterin, között, mert erre nincs hiteles bizonyíték. Erről bővebben itt olvashat.

A telített zsírok fontosabb élettani hatásai:

  • ezek a zsírok a szervezet első számú energiatartalékai, szükségesek a kiegyensúlyozott energiaszint fenntartásához, (a túl sok elhízást okozhat, mint a túl sok szénhidrát és fehérje is).
  • A telített zsírsavak nélkülözhetetlenek a hormonok előállításához, a hormonrendszer működéséhez.
  • Az agy és az idegrendszer is sok ilyen típusú zsírsavat használ fel (nem csak omega3-at).
  • Szükséges a koleszterin előállításához, ami minden sejtünk alkotórésze. Koleszterin nélkül nincs sejtműködés. (A koleszterin önmagában nem okoz érszűkületet – érelmeszesedésről van szó – a koleszterin a sérült érfalak kijavítására gyűlhet fel a károsodott erekben, amíg erre szükség van.)

A táplálékkal bevitt koleszterin NEM emeli a vérkoleszterint. (Lásd a fenti linken.)

Mellesleg az anyatej zsírtartalmának közel 50 %-a telített zsírsav és 1 dl nagyjából 14 gramm koleszterint is tartalmaz. Akkor az anyatej is „mérgező”?

A kókuszolaj

Először is tisztázzuk a nevét: olaj vagy zsír? Valójában a kettő ugyanaz, a helyes megnevezés inkább az olaj, mivel termőhelyén, a trópusokon folyékony állagú és csak a mi éghajlatunkon (25 fok alatt) szilárdul meg. Amelyik melegben is szilárd marad, az már a túlfinomított, hidrogenizált változat.

A kókuszolaj fajtái:

  • Szűz kókuszolaj ( virgin, extra virgin, VCO) : Híg állapotban teljesen színtelen, szilárd állapotban hófehér, kellemes kókusz illatú és enyhén kókusz ízű, magas – 43-50% laurinsav tartalmú termék. Kiváló főzéshez, pároláshoz. Szűz kókuszzsírt 35-55ºC nyerik ki a friss kókuszhúsból préseléssel, ahol az alacsony hőmérséklet a döntő szempont.egészség táplálkozás koleszterin kókuszolaj
  • Szűrt kókuszolaj (inodore): Szagtalan, íztelen, folyékony állapotban halvány sárgás, szilárdan fehér színű, magas – 35-40% laurinsav tartalmú termék. A kókuszolajat gőzöléssel 110ºC távolítják el a friss, vagy szárított kókuszhúsból (koprából), majd forráspont közeli hőmérsékletre melegítik, ahol az íz- és aromaanyagok lebomlanak; ezután szűréssel tisztítják. Vegyileg nem kezelt, emiatt jótékony tulajdonságai nagy részét megőrzi.
  •  Finomított kókuszolajSárgás színű, szagtalan, íztelen termék. Magas hőfokon (150-180 fok), vegyi anyagok hozzáadásával az olaj szinte teljes mennyiségét kinyerik a kókuszból, majd ezeket a vegyszereket más anyagok hozzáadásával közömbösítik. Előállítása hasonló, mint más finomított növényi olajoknál (napraforgó, repce, szója, stb.). Az eljárás végére kedvező élettani hatása nem sok marad.

Mi is az a Laurinsav? A laurinsav a zsírsavak egyik fajtája. Legfontosabb egészségügyi hatása az, hogy bizonyítottan baktérium, vírus és gombaölő hatása van. A kókuszolaj azért nem avasodik meg, mivel a laurinsav elpusztítja a bomlást előidéző kórokozókat.

Legfontosabb természetes forrásai a kókuszolaj és a babassuolaj (40-50 %), valamint néhány pálmaféle magjának az olaja (nem a pálmaolaj).

Ezek után a legtöbb laurinsavat az emberi anyatej tartalmazza (a zsírtartalom 6-8%-a), majd a kecsketej következik 3-4 %-kal.

A kókuszolaj fontosabb élettani hatásai

  • A kókuszolaj közepes szénláncú zsírsav molekulákat tartalmaz, ezt a szervezet könnyebben bontja le, mint a többi zsírt, vagy olajat, és  azonnal energiává tudja alakítani. Sportolásnál, fizikai munkánál is azonnali energiát biztosít, javítja a teljesítményt, megszünteti a fáradságot, kimerültséget.
  • Mivel gyorsan tudjuk lebontani és hasznosítani, a kókuszolajat a szervezet nem tárolja el zsírként, hanem azonnal elégeti, energiát állít elő belőle. Gyorsítja más zsírok elégetését is. (Egy kísérletben a kókusz- és a szójaolaj hatását vizsgálták a zsíranyagcserében. Két hónap után a kókuszolajat fogyasztók körében – átlagosan – 18 %-kal csökkent a haskörfogat.)
  • A kókuszzsír emésztéséhez nem kell epesav, így nem terheli az epét, ezért különféle emésztőrendszeri betegségekben (máj, epe, gyomor, bélrendszer) szenvedőknek kimondottan ajánlott.
  • A kókuszolaj segíthet pajzsmirigy alulműködés esetén is. Az anyagcsere gyorsításával megemelheti a testhőmérsékletet, így segíti azokat, akik az alulműködő pajzsmirigy olyan tüneteitől szenvednek, mint a fáradtság, a hideg végtagok, a székrekedés..
  • A kókuszolaj forrás (füstölési) pontja közel 200 fok. Ilyen hőfokra semmilyen étel elkészítésénél sincs szükség, ezért a kókuszolaj normál használat közben nem ég meg, így több alkalommal is felhasználhatjuk és emiatt gazdaságos is. (A napraforgóolaj maradékát elméletileg minden sütés után ki kellene önteni).
  • Laurinsav tartalma miatt nem avasodik, ezért felbontás után sem szükséges hűtőben tárolni. A kókuszzsír ellentétben a növényi olajokkal stabil szerkezetű, tehát sütésnél nem oxidálódik, nem keletkeznek benne méreganyagok.
  • Gomba, baktérium és vírusölő hatású (elsősorban a szűz) – külsőleg és belsőleg is -, de a bélflóra hasznos baktériumait nem károsítja.
  • Antibakteriális hatásának köszönhetően támogatja az immunrendszer működését.
  • Laurinsav és caprilsav tartalmának köszönhetően gátolja a Candida gomba szaporodását és segíti az elpusztítását.

 A mostani vizsgálatról

A videót közzétevő professzornő tulajdonképpen a telített zsírsavtartalomra teszi a hangsúlyt (a koleszterin hipotézis szellemében), ami viszont szükséges a szervezetünk megfelelő működéséhez. Az emberiség számára évmilliókig a magas telített zsírsavtartalmú állati zsírok és olajos magvak voltak a hosszú távú energiaforrások.

A kókuszolajat „méregnek” beállító kutatókhoz hasonló, más „szemellenzős” orvosok állítják, hogy a dédszüleink által is problémák nélkül használt vaj, libazsír és sertészsír okozza a keringési problémák nagy részét. Érdekes, hogy mióta (80-as évek) – orvosi javaslatra - a magas telített zsírsav tartalmú ételeinket finomított növényi olajokra cseréltük a szív- és érrendszeri megbetegedések száma növekedett.

Akkor milyen összefüggés van? Hát – amilyet ki akarnak hozni!

Nem tudjuk, hogy pontosan hogyan és milyen vizsgálatok után jutott a megállapításaira, de a táplálkozási kutatásokat lehetetlen objektív tényként elfogadni, hiszen a kísérletben résztvevők egyéni életmódja, egészségi állapota, és számtalan meghatározhatatlan egyéb tényező is befolyásolhatja a végeredményt.

 Az ilyen vizsgálatok végkövetkeztetését statisztikai alapon hozzák meg. A statisztika pedig az a tudomány, amivel bármit be lehet bizonyítani – és annak az ellenkezőjét is.

 

egészség táplálkozás koleszterin kókuszolaj

A kókuszolaj rossz hírét keltő kutatásokat többnyire a finomított növényi olajokat gyártó multinacionális cégek támogatják, míg ahol hagyományosan régóta használják a kókuszt, ott a vizsgálatok mindig kedvező élettani hatásokat tudnak kimutatni.

Például a kókuszolaj antioxidáns, máj- és vesevédő hatásáról és a kemoterápia mellékhatásait csökkentő vizsgálatról itt olvashat.

Az olívaolaj nem jobb?

Az olíva is számtalan kedvező élettani hatással rendelkezik, de ez kizárólag a hidegen sajtolt, extra szűz olíva olajra vonatkozik.

Az olíva olajat hagyományosan, kizárólag nyersen használják az ételekhez és sohasem sütnek vele/benne. Kedvező hatásai a hőkezeléssel eltűnnek és így már nem ér többet, mint bármelyik más finomított olaj, azoknál viszont jóval drágább.

Forráspontja egyébként is alacsonyabb, mint a kókuszolajé, ezért magas hőfokra hevítve rákkeltő anyagok keletkezhetnek benne.

Sütésre és főzésre mindenféleképpen a kókuszolaj a legjobb zsiradék, ezt már évezredek tapasztalata és sok százmilliónyi felhasználó is megerősítheti.