A lúgosítás hülyeség, túlsavasodás mégis van - avagy, lúgosítani kell!

Lúgosítás, vagy lúgosító étrend az alternatív gyógyászatban használt kifejezés, amit a hivatalos orvoslás nem is tud igazán értelmezni, mert véleményük szerint ilyen nem létezik.

A szervezet lúgosítása egy eléggé vitatott téma, mert hivatalosan a test pH-értéket nem lehet táplálkozássál módosítani, tehát lúgosító étrend sem létezhet.

…és igazuk van, illetve nagyon nincs igazuk! 

egészség táplálkozás gyomorsav lúgosítás túlsavasodás lúgosító étrend citrom candida puffadás mediterrán étrend

Az egész „lúgosítás mánia”, (mint a legtöbb csoda) az USA-ból indult, Robert Young: Ph-csoda című könyve nyomán – és hatalmas üzlet lett belőle. (A szerzőt elítélték kuruzslás vádjával, mert injekciót adott be, holott erre nem volt jogosultsága.)

A legnagyobb probléma a könyvvel, illetve magával az elmélettel, hogy az egész szervezet nem tud elsavasodni. Vagyis el tudna, de akkor órákon belül beáll a halál.

A lúgosító étrend célja az lenne, hogy a test folyadékainak (vér, vizelet, nyirok) pH-érékét eltolja lúgos irányba (7,5 vagy e fölé), vagyis növelje a test pH-ját és ezzel számos betegség megelőzhető, gyógyítható - lenne. A lúgosító étrend eredményességét a nyál és a vizelet kémhatásának mérésével rendszeresen ellenőrzik.

A fenti állításokat orvosi tanulmányok nem támasztják alá – talán azért nem, mert egyetlen ilyen témájú konkrét vizsgálat sem készült.

egészség táplálkozás gyomorsav lúgosítás túlsavasodás lúgosító étrend citrom candida puffadás mediterrán étrend

A vizelet pH értéke viszont elég széles tartományban változik az étrend függvényében, de ez nem igazán függ össze a vér pH-értékével, mivel az állandó.

Tehát mégis csak lehet lúgosítani – de a vért nem!

Nézzük, miért hülyeség a vér lúgosítása

A helyzet az, hogy a vér alapból lúgos. Az artériás vér pH értéke egy szűk határon belül, az enyhén lúgos 7,35-7,45 érték között mozog. Vagyis a vérünk pH-értéke viszonylag fix.

Ha ez bármilyen irányba tartósan elmozdulna, nagyjából 2 óra alatt beáll a halál.  A normálisnál alacsonyabb értéket acidózisnak, a magasabbat pedig alkalózisnak nevezik.

A valódi acidózisnál (leggyakrabban inzulinos cukorbetegeknél fordulhat elő, az inzulin túladagolása következményeként) azonnali orvosi beavatkozás szükséges.

A sav-bázis egyensúly élettani összefüggéseit egyedül vizeletvizsgálatnál alkalmazza a mai orvoslás, de ennek változásaira sincs egyértelmű ok-okozati bizonyíték (nem keresik).

Bizonyos diéta ugyanis, amely elsősorban a húsételek (sertés, marha, baromfi) és finomított szénhidrátok kerülését jelenti, valóban csökkenti a vizelet savasságát (így a vizelet pH-ja emelkedik), az így megváltozott kémhatása pedig nem kedvez számos húgyúti fertőzést okozó baktériumnak.

Vagyis – orvosi bizonyítékok szerint – a lúgosító étrend mégiscsak jótékony hatású olyan betegeknél, akik visszatérő húgyúti fertőzésektől, vesekövektől, vesecisztáktól szenvednek.

Azonban az étrend nehezen kontrolálható hatásai miatt ez a fajta diéta háttérbe szorult és inkább „gyógyszereket” írnak fel a pH megváltoztatására.

A szervezet pH szabályozása

Testünk a sav-bázis egyensúlyt – jelenlegi ismereteink szerint - legalább háromféle módon képes szabályozni:

  • Természetes puffer rendszerek: A szervezet több ponton képes szükség szerint savat és bikarbonátot is kiválasztani és a vérbe jutatni. A hatás szinte azonnali, a másodperc tört része alatt következik be a változás.
  • Tüdő-légzés: A tüdő a széndioxid eltávolítása révén csökkenti a vér savas kémhatását, vagyis emeli a pH-t. Néhány teljes légzés (jóga-légzés), hatékonyan képes emelni a vér pH-értékét. A hatás nagyon gyors, a pH percek alatt helyre áll.
  • Vesék: A vese képes hosszútávon is szabályozni a vérben lévő bikarbonátionok mennyiségét, a hidrogén- és/vagy bikarbonátionok ürítése vagy visszatartása révén. A hatás lassan órak, napok alatt következik be. (Ehhez mondjuk az optimális mennyiségű vízfogyasztás is szükséges.) 

Mivel a test pH-ja több helyen is más és más, nem lehet hatásosan egyszerre befolyásolni a kémhatást. Tehát ebben az orvostudománynak igaza van.

Például a savas kémhatású a bőrünk felszíne (nem mindenhol egyformán), a száj belseje és a gyomor. A gyomor a legsavasabb (akár 1,5-2 is lehet a pH-ja, míg a citrom 3-as), mivel a fehérjék felaprításához és az itt lévő enzimek működéséhez ez elengedhetetlen.

egészség táplálkozás gyomorsav lúgosítás túlsavasodás lúgosító étrend citrom candida puffadás mediterrán étrend

Enyhén lúgos kémhatású (vagy éppen semleges) viszont a teljes bélrendszerünk és lúgos a vérünk, valamint a szöveteink legnagyobb része.

Akkor most mit is akarunk „lúgosítani”?

A túlsavasodás viszont mégis létezik, csak nem az egész szervezetre kiterjedően, hanem legfőképpen az emésztő rendszerben.

Túlsavasodás

A kémhatás savas irányba történő eltolódása többféle dolog következményeként történhet meg, például:

Bakteriális erjedés

Az emberi testben több mint tízszer annyi baktérium sejt található, mint emberi sejt. A legtöbb baktérium a bőrünk felszínén és az emésztőrendszerünkben él.

Ezek legnagyobb része úgynevezett „nem patogén” baktérium, vagyis teljesen ártalmatlan és különösebb hasznot sem hajt. Legfőbb szerepük (számunkra) az, hogy elveszik a helyet és a tápanyagokat más, rosszindulatú baktériumoktól.

A testünk baktériumflórájának másik részét kórokozó, fertőzést, gyulladást okozó törzsek alkotják, és vannak a szervezetünk számára kifejezetten szükséges, hasznos baktériumok is.

Amíg az emésztőrendszerünkben hasznos és semleges baktériumok vannak túlsúlyban, addig minden rendben van. Ezek a táplálékunkból származó különböző maradékokat bontják le és a szervezetünk számára szükséges tápanyagokat (pl. B-vitaminokat) állítanak elő – melléktermékként.

A kórokozók kevesen vannak, nekik nem kedvez a bél semleges, enyhén lúgos közege, „ők” savas közeget szeretik..

Mivel a baktériumok (anyagcseréjüket tekintve) tulajdonképpen „növények” és az enyhén savas „talaj” kedvez a szaporodásuknak, vagyis a táplálkozásunk nagymértékben befolyásolja, hogy melyiket „etetjük”.

Fehérje anyagcsere

Fokozott izomterhelés következtében is – az izomrostok károsodása és lebomlása miatt – savas bomlástermékek - húgysav, tejsav, stb.- keletkeznek. Az izomrostok között felgyülemlett tejsav okozza például az izomlázat. Ez akkor fordul elő, ha egyszerre sokkal több savas bomlástermék szabadul fel, mint amit a véráram savasodása nélkül képes lenne elszállítani.

A túlterhelés miatti savközömbösítés viszont kalcium- és magnéziumhiányt okozhat, aminek következménye az izomgörcs.

Hasonló a helyzet a táplálékkal bevitt túlzott mennyiségű, felesleges fehérjével is.

Amit nem vagyunk képesek tökéletesen lebontani, az emésztetlen, vagy félig emésztett állapotban kerül a bélrendszerbe. A belekben már nincs emésztés-lebontás, csak felszívódás, tehát a maradék erjedésnek indul. Ez kedvez az erjedést kedvelő kórokozóknak (baktériumok, gombák) és azok gyulladást okozhatnak. Ennek következménye lesz például a has puffadás, hasmenés, candida fertőzés.

Tartósítószerek

A feldolgozott, finomított élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak adalékanyagokat, tartósítószereket. Ezeket azért teszik az ételhez, hogy növeljék azok eltarthatóságát, gátolják, lassítják a bomlási folyamatokat. Ezzel viszont a lebontási folyamatokat is gátolhatják, lassíthatják az emésztést, elősegítve ezzel a savas erjedést.

Például egy frissen sütött hús kisebb megterhelést jelent az emésztésünk számára, mint mondjuk egy nitrites-pácsóval kezelt, szárított, füstölt hús.

Betegségek, fertőzések

Gyulladások, fertőzések okozta sejtkárosodás esetén ugyancsak megnőhet a szervezetben a fehérje bomlástermékek (elpusztult kórokozók, károsodott sejtek) mennyisége, amit testünk „gőzerővel” próbál közömbösíteni és kivezetni. Ha ez nem sikerül azonnal, az savasodást okozhat és ez a rossz közérzet egyik okozója.

Szénhidrát anyagcsere

A túlzott mennyiségű finomított szénhidrátot (cukor, fehérliszt, fehér rizs) az anyagcserénk nem mindig képes hatásosan lebontani és ezek (a továbbhaladást gyorsító rostok nélkül) megrekednek a bélrendszerben és szintén fokozhatják az erjedést, etetik a kórokozókat.

Például ha tejcukrot bontó laktáz enzimből már keveset állít ellő a szervezetünk a cukor nem bomlik le, hanem a bélbaktériumok erjedést indítanak be, amivel gázokká és szerves savakká alakítják át a tejcukrot. Ennek az erjedésnek terméke mérhető a kilélegzett hidrogén ellenőrzésével. A pozitív eredmény nemcsak a laktózérzékenység mértékét jelezheti, hanem azt is, ha a bélrendszerben kórosan elszaporodtak az erjedést okozó baktériumok.

A savasodás következményei

Az erjedésből keletkező savas bomlástermékek viszont felszívódnak a bélből a véráramba (vagy hasmenést okoznak).

A szervezetük mindent elkövet, hogy a vér lúgos maradjon, ezért a vérbe kerülő oldott, aktív savakat  kalciummal és magnéziummal (mésszel) és egyéb ásványi anyagokkalmegköti.

A szükséges mennyiségű kalciumot és magnéziumot optimális esetben a táplálékunk biztosítja (legfőképpen a zöld növények), de ha ez nincs, akkor elvesszük onnan, ahol van: vagyis a csontokból, fogakból, izomzatból és az idegrendszertől. 

egészség táplálkozás gyomorsav lúgosítás túlsavasodás lúgosító étrend citrom candida puffadás mediterrán étrend
Magas Ca és Mg tartalmú ételek

Ennek következménye lesz a csontritkulás, a fogszuvasodás, az izomgörcs, a szívzavarok, az idegrendszeri problémák és sok más betegség.

Az aktív, oldott savakat az ásványi anyagok megkötik, így a vér pH-értéke stabil maradhat. A megkötött savas bomlástermékeket oldott állapotban a vizelettel ürítjük (ettől savas a vizelet) – már ha van elegendő víz.

Ha nincs elég víz, akkor ezek az ásványisók kicsapódnak és lerakódnak. Egyéni hajlamtól függően ebből lesz a vesekő, epekő, érelmeszesedés, ízületi lerakódás, stb.

Lúgosítás

A vérünk pH-ja enyhén lúgos irányba is változhat, de kizárólag az élettanilag még optimális határon belül. Ennek következményeként a szervezet azonnal kompenzálni fog és a pH helyre áll, de még ez a rövid ideig tartó pH változás is okozhat rossz közérzetet.

A lúgosodás (alkalózis) leginkább súlyos betegségek következtében kialakuló kóros folyadékvesztés (hányás, hasmenés) miatt jelentkezhet, mert ilyenkor a folyadékkal elveszíthetjük azokat az ionokat, ásványi-anyagokat, amelyek a vér kémhatását szabályozzák. (A vesék nem választanak ki többet, mint ami feltéttlen szükséges.)

Kutatások szerint a szájon át bevitt szóda-bikarbóna hasonlóan lúgosítja a vizeletet, mint az erre alkalmazott „gyógyszerek”. (Vigyázat! A szóda-bikarbóna a gyomorsavat is közömbösíti, így képes akár teljesen leállítani az emésztést, ezért ezt csak két étkezés között javasolt fogyasztani.)

Egy kísérletben 2 hétig itattak szódabikarbónát a résztvevőkkel, ami után azt tapasztalták, hogy a lépben működő immunsejtek, nem jeleztek gyulladásos állapotot. Ezek a sejtek (makrofágok) elsődleges feladata, hogy eltakarítsák a szervezetben a bomlástermékeket, sejttörmeléket, baktériumokat, stb. amelyek gyulladást okozhatnak.

Mivel a vér és szöveteink nagy része enyhén lúgos, vagy közel semleges kémhatású, az immunrendszerünk a savak megjelenését a sejtekben erjedésnek, bomlásnak, pusztulásnak, gyulladásnak érzékeli, és beindul az immunreakció, a takarítás.

Ha nincs a vizeletben kiválasztott savas bomlástermék, akkor a vizelet pH-ja semleges, vagy lúgos (7-8,5).

Figyelem a citromlé NEM lúgosít! Ha a savat savval keverjük, abból csak sav lesz! Lúgosítani csak lúggal (bázissal) lehetséges, ilyen például a szóda-bikarbóna.

A szájon át bevett szódabikarbóna viszont először csak a gyomorsavat lúgosítja, közömbösíti, és ezzel gátolja az emésztési folyamatokat és erre válaszul a gyomor még több savat fog termelni, hogy visszaállítsa a neki optimális savas pH-t.

Ugyanez a helyzet a boltokban kapható lúgos vizekkel és lúgos cseppekkel. Ezek is csak a gyomorban tudják kifejteni a hatásukat, vagyis hígítják a gyomorsavat, lassítják az emésztési folyamatokat.

Ki szeretné leállítani az emésztését?

A vér acidózisa (túlsavasodása) életveszélyes állapot és azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Ilyenkor intravénásan adnak megfelelő dózisú bikarbonátot a betegnek a pH normalizálására.(A fent említett R. Young-ot emiatt ítélték el.)

Ez veszélyes beavatkozás, mely keringési elégtelenséget, szívproblémákat és több szerv károsodását is okozhatja, ha nem megfelelően járnak el. A szükségtelenül beadott intravénás szóda-bikarbóna nagyon gyorsan képes a vér pH-értékét túlzottan lúgos irányba elvinni, ami ugyanúgy halált okozhat, mint az acidózis.

… és most akkor nézzük, mit tehetünk!

A lúgosító étrend

A természetgyógyászok által javasolt „lúgosító” étrend valójában megegyezik a modern táplálkozástudomány egészséges táplálkozásról szóló irányelveinek. Eszerint előnyben kell részesíteni a friss zöld-zöldségeket, teljes értékű gabonákat, csökkenteni kell az állati fehérjék bevitelét és kerülni a finomított, feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztását.

Ezt táplálkozást, diétát, „lúgosító étrendet” gyakorlatilag Mediterrán étrendnek is nevezhetjük.

Egyszerűen: azok az ételek, amelyek savanyúak, édesek (savas utóízt hagynak a szánkban) – azok savasak; a kesernyés, csípős ételek pedig lúgosak, (ezeknek semleges, vagy kesernyés az utóízük).

Vagyis az eleve savanyú ételek, a magas szénhidrát- és fehérje tartalmú ételek savasítanak, a zöldségek, néhány gyümölcs, az olajos magvak lúgosítanak.

Az egészséges táplálkozásban mindig a megfelelő arány a legfontosabb!

A magas ásványi anyag tartalmú ételek biztosítják a szükséges anyagokat a savas bomlástermékek közömbösítéséhez, így azok nem a szervezet tartalékaiból fogynak el. A legfontosabb „lúgosító” anyagok: kalcium, magnézium, nátrium, cink, vas, kálium. Ezeket az alábbi képen látható élelmiszerek tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben:

egészség táplálkozás gyomorsav lúgosítás túlsavasodás lúgosító étrend citrom candida puffadás mediterrán étrend

A leghatásosabb „lúgosítók” a zöld növények, a zöld leveles zöldségek, salátafélék. Egyszerűen – minden ami zöld(növény).

A zöld fűszernövények, mint például a bazsalikom, zsálya, oregánó, kakukkfű, rozmaring, stb. zöld színük mellett ráadásul még baktérium és gombaölő, gyulladást gátló hatóanyagokat is tartalmaznak, amelyek elpusztítják ez erjedést előidéző kórokozókat.

A növények zöld színét a klorofill adja, amit „növényi vérnek” is neveznek. A klorofill is oxigént szállít, ami az emésztőrendszerben is fertőtlenítő hatású, (amíg le nem bontjuk). Az oxigén fertőtlenít, az oxigénben gazdag környezet pedig nem kedvez az erjedésnek.egészség táplálkozás gyomorsav lúgosítás túlsavasodás lúgosító étrend citrom candida puffadás mediterrán étrend

A klorofill zöld színét a magnézium adja, ami a klorofill lebontásakor felszabadul az emésztőrendszerben. A magnézium savkötő hatású.

Tehát leghatásosabban a helyes táplálkozással lehet „lúgosítani”, mert ez pontosan ott és annyira segít, ahol szükség van rá (a zöldeket nem bontjuk a gyomorban, csak a bélben).

A nem megfelelő étkezéssel pedig „savasíthatunk”, túlterhelhetjük a szervezetünket a meg nem emésztett, erjedő bomlástermékekkel, amivel arra kényszerítjük a testünket, hogy fölöslegesen pazaroljon energiát és tápanyagot ezeknek a közömbösítésére.