Jó néhány elterjedt téveszme kering a táplálkozásunkkal kapcsolatban.

Ezek többségének semmilyen tudományos alapja sincs, sőt nagyon sok, még az alapvető logikának is ellentmond.

Sokszor már az általános iskolában tanultak is segítenek eligazodni a sok információ között – ha nem hiszünk el minden fenntartás nélkül, amit hallunk, hanem egy kicsik gondolkozunk.

Akkor most gondolkozzunk! 

táplálkozás egészség citrom lúgosítás probiotikum

A citrom és az almaecet lúgosít? Terjed ez a közkeletű hülyeség.

Hát nem!

Ha két savat összekeverünk (mint ahogy kémia órán tanultuk) abból soha nem lesz lúg, legfeljebb egy hígabb sav.

Vagyis a gyomorsavba öntött citromlé (citromsav), vagy ecet(sav) csak még több savat eredményez.

Az egész tévedés onnan eredhet, hogy egy népszerű szerző kb. 15 éve megjelent könyvében van egy fejezet a székrekedésről, ahol ezt írják:

„ ha reggel egy pohár langyos vízbe egy citrom levét belecsavarjuk, majd éhgyomorra megisszuk, az beindítja a bélműködést. Ha ezután eszünk, akkor a keletkezett gyomorsavat az emésztésre használjuk el. Ezért a testünk kevesebb savat termel (?), - így összességében a citrom lúgosít.”

Néhány ember fejében ebből csak annyi maradt meg hogy „lúgosít” és ez terjed ma a neten.

A különböző savak, savas ételek izgatják, irritálják a gyomor falát, ezért az még több savat fog termelni, ezzel pedig gyorsíthatjuk, serkenthetjük az emésztést. Az arra érzékenyeknél viszont fokozhatják a reflux és a fekélyek esélyét. (A savproblémákról bővebben itt olvashat.)

A joghurt és a kefír jó probiotikumként?

Nem jó.

Az erjesztett tejkészítmények (a sajt is) valóban tartalmaznak a bélflóránkhoz hasonló, vagy éppen ott is megtalálható baktériumokat, de az ételekben levő hasznos baktériumok nem jutnak el a vastagbelünkbe, ahol a helyük lenne.táplálkozás egészség citrom lúgosítás probiotikum

A gyomorsavnak az is az egyik feladata, hogy elpusztítsa a táplálékban levő kórokozókat, baktériumokat.

A gyomorba kerülő jó baktériumokat egyszerűen megemésztjük. (A megfelelő probiotikumokról itt olvashat.)

Ugyanez érvényes a fermentált, tejsavas erjesztésű egyéb élelmiszerekre is, mint például savanyú káposzta, kovászos uborka, stb.

Sőt! A tejfehérje (kazein) az egyik legnehezebben emészthető fehérje. A le nem bontott fehérje savas erjedésnek indulhat a gyomorban és a vékonybélben, ami puffadást, hasmenést vagy akár gyulladást is okozhat. Ezek pedig károsítják a bélflórát. (Bővebb információk a tej egészségügyi hatásáról itt.)

Este tilos a gyümölcs?

Ugyancsak sokszor hallani, hogy „ este már ne együnk gyümölcsöt, mert egész éjszaka ott fog erjedni bennünk.”

Ez sem igaz – illetve de.táplálkozás egészség citrom lúgosítás probiotikum

A gyümölcsök – önmagukban – nem képesek megállni az emésztőrendszerünkben, sőt sav tartalmuk emésztést serkentő hatású, rosttartalmuk pedig fokozza bélmozgást. Vagyis a gyümölcsök a leggyorsabban emészthető, lebontható és kiürülő táplálékaink. Ezért van az, hogy gyümölcsevés után gyorsan megéhezünk. (Hacsak nem szenved valaki fruktóz lebontási zavarban.)

Akkor erjedhet csak az esti gyümölcs bennünk, ha előtte valami olyat ettünk, amit nem tudunk megfelelően megemészteni. Elalváskor amúgy is lelassul az emésztőrendszerünk működése.

A terhelő étel valósággal leállítja az emésztést és ha erre kerül még rá a gyümölcs, az biztos, hogy ott fog rohadni az egész tetején. Éjjel is, nappal is.

A konzerv ételek nem jók?

Is - is. Fajtától függ.

A konzerválás, az tartósítás. Optimális esetben vegyszerek nélkül. Kerüljük azokat a konzervált ételeket, amelyek bármilyen plusz tartósítószert tartalmaznak! Ezekre semmi szükség a konzervben, de lassíthatják az étel lebontását, ezzel pedig az emésztést is. 

táplálkozás egészség citrom lúgosítás probiotikum

A dobozba zárt ételeknek az az előnye, hogy hőkezelt, sterilizált, légmentesen lezárt állapotban az erjesztő baktériumok, gombák elpusztulnak, illetve nem jutnak be, ezért a konzervek szinte korlátlan ideig eltarthatók.

Tápanyagtartalmuk sokszor magasabb, mint a hagyományosan megfőzött zöldségeké, gyümölcsöké, mivel ebben az esetben a főzés zárt rendszerben, a dobozban történik, és a tápanyagok nem párolognak el a gőzzel.

Igen, a dobozban főzik meg. Például a babot is a lezárt konzervdobozban főzik, (jobb esetben csak sós vízzel felöntve) így könnyebben emészthető és nem, vagy csak kevésbé puffaszt (ez mondjuk függ a bab fajtájától is).

A lezárt konzervdobozban főzés olyan, mintha kuktában főznénk. Rövidebb ideig tart a főzés (így a tápanyagok kevésbé károsodnak) és a főzés a héj felől befelé történik, így a zöldség nem fő szét, a külső héj viszont könnyebben emészthető lesz.

Nem kell félni a dobozok bevonatában levő fémtől sem. Amíg a doboz nyomás alatt, légmentesen le van zárva, addig nem keletkezik fémoxid, ami bele oldódna az ételbe. Mostanában a dobozok belső oldalát még plusz egy műanyagréteg is fedi.

Fontos! Ha felbontunk egy konzervet és nem használjuk el azonnal, akkor ne tároljuk tovább a dobozban, hanem a maradékot tegyük egy üveg edénybe és úgy kerüljön a hűtőbe.

Érdekes, hogy sok állateledeles konzerveken szerepel a figyelmeztetés, hogy ne tároljuk felbontott dobozban, de emberi fogyasztásra szánt konzerven én ezt még nem láttam.

Azért korog a hasunk, mert éhesek vagyunk?

Nem mindig - sőt!

Étkezés után általában négy órával ürül ki teljesen a gyomor és jelez, hogy jöhet az utánpótlás. Ha ez evés után már 1-2 órával jelentkezik, akkor más a helyzet.

Azért korog ilyenkor a gyomrunk, mert megállt benne az étel! A gyomor addig termel savat, amíg egy falat is van benne (neki ez a dolga). A besűrűsödött étel tetején összegyűlik a termelődő sav, az elvékonyítja a gyomor védőrétegét és a sav megmarja a gyomor falát. Ettől a gyomor összerándul és azt érezzük, hogy korog a hasunk. (Erről bővebben itt olvashat.) Tehát akkor is koroghat – ha tele van.

Ilyenkor a gyors segítség, egy pohár víz lassú elkortyolása, ami hígítja a maró savat és fellazítja, továbbítja a sűrű ételt.

Húsra szükségünk van!? Húst kell enni?

Nem.

Az egy más dolog, hogy képesek vagyunk megemészteni, de valójában semmi szükségünk sincs rá. Sem húsra, sem bármilyen állati fehérjére.

Nekünk fehérjeépítő aminosavakra van szükségünk, amelyek minden élő dolog építőkövei. Ezek nagyobbik részét a szervezetünk maga is előállítja, a többit pedig be tudjuk vinni egy megfelelő étrenddel, akár még teljesen növényi (vegán) táplálkozással is. (Hogy miben vannak a szükséges aminosavak arról itt olvashat.)

Egy 2014-ben lezár WHO kutatás szerint a Föld lakosainak több mint 70% vegetáriánus. Nem jutnak húshoz, tehát nem esznek, és jól vannak. Nem sújtják őket a civilizációs betegségek sem.

Az vett étel hizlal a legjobban!

Nem igaz.

A feleslegesen megevett plusz kalória hizlal.

A fogyás alapja a „ kalóriamérleg”. Vagyis ha több energiát (kalóriát) viszünk be, mint amit elhasználunk, akkor a felesleg lerakódik.

Mindegy, hogy a plusz kalóriát milyen formában esszük meg (zsír, fehérje, szénhidrát), a szervezetünk az energiát zsírként fogja eltárolni. Ezért nem igaz az sem, hogy a szénhidrátok és a zsírok hizlalnak. Mindentől lehet hízni, ha többet eszünk belőle, mint amire szükségünk van és a szervezetünk képes a felesleget elraktározni.

Egy amerikai vizsgálatban az alanyoknál ugyanazt a napi kalória mennyiséget osztották el napi ötszöri, háromszori és egyszeri étkezésre.

Mérték a részvevők testzsír százalékát, súlyát, has körfogatot, stb. A vizsgálat végére alig 2% különbséget mértek a különböző étkezési módok között, ami a hibahatáron belül esik, vagyis ez a csekély eltérés mérési hiba is lehet.

Tehát (egyszerűsítve): ha valaki 2500 kCal-át használ el naponta és megeszik 2000 kCal dobostortát – akkor fogyni fog. Ha 3000 kalóriányi sovány, magában párolt csirkemellet eszik, akkor pedig hízhat.

Akkor is fogyni fog, ha a napi 2000 Kcal-nyi ételt egyszerre, este eszi meg és napközben nem eszik semmi mást, és hízik, ha öt adagra oszt el 3000 kalóriát, amiből 500 felesleges.

táplálkozás egészség citrom lúgosítás probiotikum