Esetek a magyar onkológiai kezelésekből.
Sokszor hoznak hozzám orvosi leleteket értelmezésre, mert az orvosi titkos kódnyelven írt szöveget (biztos nem tartozik a betegre, nem kell azt neki tudni) az átlagember nem érti, az orvos pedig nem magyarázza el részletesen, hogy miről van szó.
Mostanában többször találkoztam olyan esetekkel, hogy egy betegből – de csak papíron – hirtelen daganatos lett, vagy miközben a beteg állapota javult, papíron mégis csak rosszabbra fordult a helyzet.
Az esetek teljesen érthetetlenek, hacsak az nem nézzük, hogy mekkora üzlet van a daganatkezelésekben. (A kemoterápiáról és a sugárkezelésről bővebben itt.)
Az alábbiakban leírok néhány konkrét esetet - a kérdéseimmel. Lehet gondolkozni, hogy mi történhetett.
1. 58 éves férfi alhasi panaszokkal fordult orvoshoz, ahol prosztatagyulladást állapítottak meg. 3 hétig kezelték az urológián, majd - mivel panaszai erősödtek - ultrahang vizsgálatra küldték. Az ultrahang az alhas bal oldalán gázos vékony- és vastagbelet mutatott, valamint a szigmabél és a leszálló ág kanyarulatában a bélfal megvastagodását, kinyúlását, kiöblösödését (divertikultisz) jelezte.
Diagnózis: vastagbélgyulladás, divertikultisz. (mégsem prosztata)
Tovább küldték a részletesebb, pontosabb képet mutató CT-vizsgálatra, ahol megerősítették az előzőeket, plusz nagyobb nyirokcsomókat, de ekkor már szabálytalan bélkörvonalat találtak. Diagnózis: vastagbélgyulladás, fekély, divertikultisz.
Műtétre került sor, mert kiderült, hogy gyakorlatilag szétdurrant a vastagbele. A sebész eltávolította a roncsolt szakaszt (16 cm), a körülötte levő zsírszövetet, és néhány megnagyobbodott nyirokcsomót. A műtéti leírás szerint mást nem talált, a vastagbelet kivezették (stoma), a kivett részeket szövettanra küldték. Diagnózis: vastagbélgyulladás, fekély, perforáció.
A szövettan igazolta a sebész által látottakat (szövetroncsolódás) daganatra, áttétre utaló jelet nem talált „szöveti invasio nincs, vér invasio nincs, nyirok invasio nincs, kóros nyirokcsomók nem találhatók”. A kivett zsírszövetet – az előzőek miatt – nem vizsgálták. Diagnózis: vastagbélgyulladás, fekély.
Három hét múlva mégiscsak elvégezték a zsírszövet pótlólagos vizsgálatát – és ott (így utólag) a bélfalban levő daganat (???) környékén áttétre utaló nyirokcsomókat találtak.
Honnan lett áttét, amíg eddig daganatról szó sem volt? Sem a CT, sem a sebész, sem a patológus nem látott semmit. Nem értenek hozzá? Egyik sem? Hol volt a daganat – ha egyáltalán volt – hogy-hogy nem látta senki? Konkrét daganatot a (az orvosi iratok alapján) sebész nem vett ki, a patológia nem vizsgált. A daganatról szövettani elemzés nincs. Kérdésem: nagyjából 8 orvos vizsgálta a beteget, elemezte a leleteit (dr. prof. adj.),de senki sem írt le daganatot, de még csak arra utaló jelet sem. Nem látták, vagy mind hülye?
Utolsó diagnózis: vastagbél rosszindulatú daganat (???) Most onkológiára utalták – kemoterápiára, ahol 12 kemót írtak fel. Indoklás: „lehetnek a vérben szétszóródott rákos sejtek”.
A beteg (saját költségén) tumormarker vizsgálatot végeztetett. Ez pontosan a vérben esetleg megbúvó rákos sejtek ellen termelt ellenanyagot méri, vagyis ez jelzi a rák jelenlétét. Minél több ez az antitest, annál több daganatos sejt van a szervezetben. Az Ő esetében 0-3 között az érték normális, vagyis nincs daganat. A vérvételnél kapott értéke: 0,68. Ezt a vizsgálatot az onkológián miért nem végzik el a kemoterápia előtt?
2. Nemrég jár nálam felmérésen egy hölgy állapotfelmérésen, akit pár hónapja műtöttek vastagbél daganattal(?), áttét nem volt. Közérzete jó. A műtét után – a kötelező protokoll szerint – 6 „gyenge” kemót írt elő az orvosa. Amikor a mindent magára vállaló beleegyező nyilatkozatot aláíratták vele, azon már 12 kemó szerepelt. Hatot vett fel, de egyre rosszabbul lett és elgondolkodott, hogy mitől lesz így jobban – abbahagyta a kezeléseket. Ezután jött hozzám egy teljes körű állapotfelmérésre.
A vizsgálat során semmilyen kóros elváltozást nem találtam, - de még a daganat helyét sem! (A készülék jelzi a szövethiányt, károsodást.)
Megkérdeztem, hogy mekkora szakaszt vettek ki a vastagbeléből.
- Nem tudom, nem mondták – hangzott a válasz.
- Valami papír, lelet, szövettan? – kérdeztem.
Elővette az orvosi leleteit. A kórházi zárójelentésen szépen időrendi sorban szerepeltek a vizsgálatok, beavatkozások, kezelések, de a szövettani eredmény hiányzott a sorból, sőt a további vizsgálatok, diagnózisok sem utaltak rá. Külön szövettani lelet, vizsgálati eredmény nem volt. A műtéti leírásában is csak annyi szerepelt, hogy a hasfalon hol, mekkora vágást ejtett a sebész, de hogy mit vett ki, mekkora darabot a bélből és mit küldtek szövettanra, arról sehol egy szó sem szerepelt.
A patológiai szövettan mutatja meg, hogy pontosan milyen típusú, mekkora kiterjedésű volt a daganat, van-e terjedésre, növekedésre, áttétre utaló jel. A szövettani eredmény támasztja alá a további kezelések szükségességét, - de szövettan nem volt.
Az általam végzett vizsgálat nem mutatta a bél károsodását, hiányzó szakaszt (elég sok vastagbél daganatost vizsgáltam már), csak a bőrön jelzett hegesedést.
Biztosat nem tudni, de az a legvalószínűbb, hogy a sebész nem talált rosszindulatú elváltozást, maximum egy nagyobb polipot távolított el. Ez csak annyi nyomot hagy, mint egy anyajegy eltávolítása.
A kórházi iratokban a daganatnak nincs nyoma, csak diagnózisként szerepel: „Vastagbél rosszindulatú daganata”.
Elgondolkodtató.
3. Hasonló történt egy régebbi esetben is. Már leírtam egy gyomorrákos esetet, ahol a gyomor 2/3-át távolították el egy rutin gyomortükrözés után. (Előzményként nem volt semmilyen komoly tünet, csak haspuffadás.)
Ö nem kapott kemót (73 éves), se másmilyen utókezelést. Varratszedés után egyszerűen hazaküldték. Az egy éves évfordulónál kérdezte az onkológusa, hogy: „Hol van a szövettani eredménye?” – mert a gépben ő nem találja. A beteg megmutatta az összes papírját, amit kapott, azok között sem volt patológiai eredmény.
Most mesélte nekem, hogy egy orvos ismerőse azt mondta (egyébként Ö is korházi dolgozó volt), hogy nem is biztos, hogy daganata volt.
Minden esetre a daganatot bizonyító szövettani eredmény eltűnt a rendszerből (vagy nem is készült) és az iratok közül is. Ez azért furcsa.
4. Egy férfit küldött az ismerőse hozzám egy furcsa esettel. Egy alapos üzemorvosi vizsgálat során ultrahang vizsgálatot is végeztek, ahol az egyik vesén 6x7 centis foltot találtak. Maga a vese is csak kb. 10-
A diagnózis azonnal meg is született: vesedaganat. Tovább küldték vérkép, tumormarker és CT vizsgálatra – amelyek nem találtak semmit! A CT azért egy pontosabb, részletesebb képet ad, mint egy homályos ultrahangos kép, de az nem mutatott semmit. A vérvizsgálatok szerint is minden rendben volt. Vissza UH-ra – és ott a folt. Ezután egy még pontosabb PET-CT vizsgálatra küldték – ami szintén nem talált semmi kóros elváltozást.
Újabb ultrahang – ott a folt. Hogy van az, hogy a legmodernebb, legprecízebb diagnosztikai módszerek szerint minden rendben van, de mégis daganatosnak tekintik? Vagy ezek a vizsgálatok nem érnek semmit, vagy az orvosi diagnózis a téves.
A „megoldás” – kivesszük a veséjét és megnézzük! Na, most ez nem úgy van, hogy kivesszük, és ha minden rendben van visszatesszük, hanem ha kivették élhet tovább egy vesével. Mivel a „beteg” továbbra is teljesen tünet- és panaszmentes, azt mondták hogy nem sürgős, és két hónapra kapott időpontot a műtétre.
Na most a kérdésem: ha mégis lenne daganat, akkor nem kellene a leggyorsabban eltávolítani? Ha meg nem biztos, akkor minek kivenni a veséjét? Máshol ilyenkor az úgynevezett követéses terápiát alkalmazzák, vagyis rendszeres vizsgálatokkal ellenőrzik a beteg állapotát, és ha kell bármikor beavatkozhatnak. De hát nagy műtét, nagy pénz.
Amikor eljött hozzám vizsgálatra, nem találtunk daganatra utaló jelet, csak a veséhez kapcsolódó, kórosan megnagyobbodott nyirokcsomót („szűrőt”), ami a veséből visszaszívódott zavaros „szennyvízzel” volt tele. Egyébként a férfi egész nap nem ivott meg egy pohár vizet, így a szervezete kénytelen volt a meglevő folyadékot visszaforgatni, ezt próbálta a nyirokcsomó megszűrni a vérkeringés felé.
Az orvosok persze rábeszélték a műtétre, és egy csütörtöki napon kivették a veséjét. Majd már hétfőn megkezdték a kemoterápiát.
Hogy is van ez? Még sürgősségi alapon is legalább egy hét a szövettani vizsgálat és a patológián sem dolgoznak hétvégén. Ha nem készült szövettan (mert nem készült), akkor honnan tudták, hogy pontosan milyen volt a „daganat”, terjed, vagy nem terjed, milyen kemó kell?
Ez az eset két éve történt. A férfi 15 kemót kapott, néhány hónap alatt lefogyott, tönkrement, - ma már nem él.
A műtéti, szövettani leírás szerint egy kicsi, 14 mm-es csomót távolítottak el, némi zsírszövettel, 5 db kisebb nyirokcsomóval, összesen 4,5 cm-es darabot, plusz az őrszem nyirokcsomót. A patológiai szakvélemény szerint a nyirokcsomókban és a zsírszövetben nem találtak semmit, vér, nyirok, szöveti terjedés, áttét nincs. Legalaposabban az őrszem nyirokcsomót vizsgálták, több metszetet is készítettek belőle, de nem találtak benne semmit.
Érdekes módon magáról a kivett csomóról szöveti elemzés nem található, sőt a szövettani leleten egy szó sem szerepel róla.
Pedig ez lenne a legfontosabb a további lépések megállapításához: a csomón belül mekkora a rákos sejtek aránya? Milyen típusú sejtek alkották? Több melldaganat szövettani eredményét láttam már, de ebben a leletben - és a többi orvosi papíron sem - magáról a daganatról semmi konkrétum nem volt. Illetve annyi szerepelt csak a típusát tekintve, hogy „in situ duktális karcinóma (DCIS)”. Nos pontosan ez az az elváltozás, amit a legújabb kutatások szerint nem is szabadna daganatnak tekinteni, mivel terjedésre egyáltalán nem hajlamos, szöveti csomóról van szó. Utókezelésre (kemó, sugár, hormon) pedig egyáltalán nincs szükség. (Erről bővebben a Mellrákkezelés -ben olvashat.)
A papírokon szereplő végső diagnózis: „Mell rosszindulatú daganata” (???). Egy további vélemény szerint hormonális eredetű – így most hormonkezelést is kap.
Érdekes, hogy hormonális vizsgálat egyáltalán nem történt (a beteg saját költségen azért csináltatott) és a kivett szöveteket, a csomót sem vizsgálták hormonális szempontból, pedig abból ki lehetne mutatni a hormonokat. Akkor minek alapján döntötték el, hogy hormonális?
Minden esetre a hormonblokkoló szer mellékhatásai már jelentkeztek, például a vérnyomása jelentősen megemelkedett, – de hát a kardiológusnak is meg kell élnie a betegből.
... és egy valódi daganat: 81 éves néni étvágytalanság, hányinger miatt került kórházi kivizsgálásra, ahol gyomortükrözést végeztek és CT-re is volt időpontja. A vizsgálat több polipot talált, amelyekből szövettani mintákat vettek. A gyomor alsó része és az alsó gyomorszáj (gyomorkapu) annyira megvastagodott, összeszűkült, hogy a szondával nem tudtak tovább haladni. Innen is mintát vettek, tovább vizsgálni nem tudták.
A patológiai eredmény elkészülte általában 3-4 hét, de az orvos sürgősre kérte, így csak 10 nap. Ez volt délelőtt, de megfigyelésre még bent tartották – és fél 2-kor aláírattak vele egy belegyezést a gyomor teljes eltávolítására!
Azt sem tudták mi van vele pontosan, mi van lejjebb, a gyomor után? 81 éves, túléli a beavatkozást? Nem számít!
A család visszavonatta a belegyezést.
A következő héten elkészült a CT, ami a patkóbélben mutatott daganatot, nem műthető állapotban. Akkor miért is akarták gyorsan kivenni az egész gyomrát?
Végül semmilyen műtét nem történt, csak infúziót kapott (ezzel tehermentesítették a gyomrát és az tudott regenerálódni) kiengedték a kórházból; most volt bent nálunk, jól érzi magát, újra van étvágya. A szövettant még várjuk.
Zárásként
Mint már említettem csak a szövettani eredmény tudja teljesen biztosan megállapítani, hogy volt-e daganat és milyen fajta, mennyire veszélyes. Amíg ez az eredmény nincs meg, addig csak „gyanú” és hajlam” esetleg „góc” feltételezhető.
A sebész látja a legpontosabban, hogy mi van az adott területen, mi a rossz, mit kell kivenni, de a patológus tudja igazán, hogy volt az, amit kivettek. Ha nincs patológiai, szövettani eredmény, akkor semmi sem indokolja a további kezeléseket (de akár egy nagyobb műtétet sem).
Hogy lehet az, hogy ma a daganatosnak kinevezett betegek egy részénél nem készül szövettani vizsgálat?
Ha mégis készült, hogy tűnhet el mindenhonnan? Hogyhogy nem szerepel a beteg orvosi papírjain?
Ez a lelet igazolná a műtét és a további kezelések jogosultságát. Lehet, hogy ezért nincs meg?
Én csak kérdezek!
Update! Egy még frissebb eset. Úgy látszik most ez az új divat az onkológián.
6. 43 éves nő, másfél éve egy csomót talált az álla alatt. Kihúzták egy gyulladt fogát és a csomó elmúlt, de később újabb, nagyobb csomó jelent meg a nyakán. Nyirokcsomó duzzanat.
A sebészeten biopsziával szövettani mintát vettek és a patológián daganatra utaló jeleket azonosítottak. Diagnózis: nyirokdaganat.
Eltávolították a 3 centisre nagyobbodott nyirokcsomót. Mást nem, mert a sebész nem talált egyéb elváltozást. Két hónap múlva a mellkasröntgen árnyékokat talált a tüdő magasságában, de nem a tüdőn. Nem foglalkoztak vele.
A műtét után fél évvel PetCT vizsgálatot végeztek, ahol több gyanús foltot, árnyékot mutattak ki, például a máj környezetében (de nem a májon), a tüdő mögötti nagy erek mentén, a mellhártyán, a belek környékén és a hólyag mellett, a lágyéki nyirokcsomókban (7,5 cm). Sebészeti beavatkozás ez ügyben nem történt. Ezenkívül alma nagyságú „petefészek daganatot” is találtak, de mire nőgyógyászati műtétre került a sor, már nem volt semmi kóros elváltozás, nem vettek ki semmit.
15 kemoterápiát kapott, - ezután jött hozzám, teljes körű állapotfelmérésre.
A vizsgálat a nyirokrendszer teljes leállását mutatta, - a kóros vízhiány következményeként. Gócos nyirokcsomókat találtunk a máj és a gyomor, a vastagbél, a vesék és a nagy artériák mentén, mellek környékén, és elsődleges gócot a hólyagban és a kapcsolódó nyirokcsomókban.
Az orvosi papírokat csak a vizsgálat végén mutatta meg, és azokon ott szerepelt minden, amit ma találtunk. Csakhogy az orvosi vizsgálatok már több mint egy évesek!
És itt az egyezés az előzőekkel. A rengeteg irat között sehol nem szerepelt a műtéti leírás és a kivett nyirokcsomó részletes szövettani elemzése. Sőt ezekre még utalás sincs a későbbi leletekben!
Mit vettek konkrétan ki? Mit talált a sebész? Mi volt a kivett nyirokcsomóban? Nem tudni! Ahhoz képest, hogy a biopsziás mintavétel részletes elemzése meg van, mindenestre furcsa, hogy a kivett „daganat”(?)-ról egy szó sem szerepel.
A vizsgálat végére kiderült a probléma valódi oka is. Hisztamin intolerancia.(Erről egyébként a magyar orvosok nem is tudnak.) A kóros vízhiány miatt a fehérje bomlástermékeként keletkező hisztamint a szervezete nem tudta kiüríteni, ezért azokat (az amúgy is „eldugult”) nyirokrendszere halmozta fel. Ez okozott eltűnő nyirokcsomó duzzanatokat, „árnyékokat”. Elzáródott nyirokcsomókat kimutatott a mostani vizsgálat, daganatot nem találtunk.
Mikor megbeszéltük a hisztamin intolerancia tüneteit, kiderült, hogy a hölgynek ezek közül több tünete is megvan, amelyekkel rendszeresen jár különböző orvosokhoz – hiába.
De most már legalább tudjuk, mit kell tenni a továbbiakban.
