Mandala egészségkuckó

Az ekcéma (Atopias dermatitis) az egyik leggyakoribb bőrbetegség, számtalan megjelenési formája létezik, de pontos oka az orvoslás számára ismeretlen. Gyógyítani nem tudják, csak (szokás szerint) a tüneteket kezelik.

A pikkelysömör (psoriasis) gyakorlatilag ugyanaz, mint az ekcéma csak annak egy súlyosabb, más eredetű változata. Orvosilag külön betegségként kezelik (okát nem ismerik), pedig valójában ugyanarról van szó. Gyógyítani szintén nem tudják.

Az ekcéma és a pikkelysömör is a bőrfelszín és a bőr alatti kötőszövet nem fertőzéses eredetű és nem fertőző gyulladása, amelyet különböző belső és külső terhelések váltanak ki. Leggyakrabban a kézen és a lábon (a perifériákon) jelentkezik, de a test bármely pontján is megjelenhet. Valójában mindkét tünet a szervezet bőrön keresztüli méregtelenítésének a következménye.

Az ekcéma és a pikkelysömör nem fertőző és nem örökölhető, legfeljebb a hajlam (és ha ugyanolyan életmódot folytat, mint a szülei, jó eséllyel ugyanazok lesznek a betegségeik is). A gyerekkori ekcémára még visszatérünk.

(Mivel mindkét esetben nagyjából ugyanarról van szó részletesebben az ekcémát mutatom be, a kifejezett pikkelysömörös tüneteket külön említem.)

Az ekcéma tünetei

Az ekcéma legjellemzőbb tünete a gyulladt bőr és a viszketés. Leggyakrabban ott jelentkezik, ahol vékonyabb a bőr (nincs alatta tároló izom- és zsírszövet), például az izületek, hajlatok területén, vagy ahol az erek közvetlenül a bőr felszíne alatt futnak.

Megjelenését tekintve két fajtáját lehet megkülönböztetni, a száraz ekcémát és a nedves, levedző ekcémát.

A száraz ekcémánál a bőr kipirosodik, viszket, hámlik, pikkelyessé válik. A hosszantartó irritáció és a vakarózás, dörzsölés hatására a bőr megvastagszik, berepedhet.

A nedves ekcéma esetén is a kipirosodás és a viszketés az elsődleges tünet, de ilyenkor a bőr fényesé, feszessé válik, megduzzad, ödémásodik, felhólyagosodik - a szövetekben víz gyűlik fel. A vakarózás hatására a bőr kisebesedik és váladékozni kezd. A kiválasztódó nyirokfolyadék (amit a tisztuláshoz, „kimosáshoz” választ ki a szervezet) akadályozza a seb gyógyulását és hajlamos a felülfertőződésre, ami újabb irritációt okoz.

Eredetét tekintve létezik a kontakt ekcéma, ami külső irritáció következménye, és a belső eredetű ekcéma, ami gyakorlatilag egy méregtelenítési folyamat.

A kontakt ekcéma a bőrrel közvetlenül érintkező anyagok által kiváltott reakció, gyulladás. Elsődleges forrásai a bőrrel folyamatosan, nagy mennyiségben érintkező vegyi anyagok: vegyszerek, mosószerek, kozmetikumok, festékek, ragasztók, cementpor, stb. A bőrgyulladás mindig azon a területen jelentkezik, ahol a bőr érintkezik a terhelő anyaggal.

Ennek is meg van a belső oka, mert megjelenésekor a bőr alatti kötőszöveti réteg belűről már telített, és emiatt a külső terhelésekre is érzékenyebben reagál a szervezet és megpróbálja a kívülről jövő anyag bejutását megakadályozni. Védekezésképpen vagy megvastagszik a terhelt terület (száraz, hámló), vagy nyirokfolyadék kiválasztásával próbálja a szervezet eltávolítani a pórusokból az irritáló anyagot. Ilyenkor apró, vízszerű, viszkető hólyagok jelennek meg, amelyekben felgyűlik az irritáló anyag is. Vakarás hatására ezek a hólyagok kipukkannak és a bennük levő anyag szétfolyik – aminek következtében újabb viszkető hólyagok keletkeznek.

A folyamatos terhelés következményeként allergiás túlérzékenység is kialakulhat, ilyenkor már a legkisebb mennyiségű terhelő anyagra is azonnal reagál az immunrendszer.

Belső eredetű ekcéma mindig méregtelenítés következménye. Szervezetünk számára elsődleges, hogy a vérünk a lehető legtisztább legyen. A vérben keringő bomlásterméket, méreganyagokat elsősorban a két legfontosabb kiválasztó szervünk – a májunk és a veséink szűrik ki. A zsírban oldódó anyagok a széklettel, a vízoldékony anyagok pedig a vizelettel ürülnek – ha minden optimálisan működik. Ha valami miatt ez nem elég hatékony, akkor ott van a 2-2,5 m2 bőrfelületünk, ahol szintén meg tudunk szabadulni a méreganyagoktól.

A pórusaink viszont arra vannak „kitalálva”, hogy vizet párologtassanak el. A nagy mennyiségű vízben oldott ásványi anyagok, fehérjék eltömítik a pórusokat és felhalmozódnak a bőr alatti szövetekben. Ettől a bőr feszessé, érzékennyé válik. Az ásványi anyagok kicsapódnak, amitől a bőr keménnyé, merevvé válik, elveszti rugalmasságát és hámlani fog, bereped. Minél mélyebb bőrréteget érint a lerakódás, annál mélyebben reped be, akár vérző sebek is keletkezhetnek.

Erre a típusú bőrgyulladásra jellemző, hogy leginkább hűvös időben, a téli hónapokban jelentkezik, de melegben a tünetek enyhülnek, vagy teljesen elmúlnak. Ennek az az oka, hogy a hidegtől a pórusok és a bőrsejtek összehúzódnak, emiatt kevesebb vizet tárolnak, kiszáradnak. A száraz, feszes bőr hajlamosabb a berepedésre. Nyáron, melegben a verejtékezés, párolgás miatt a bőr felszínén erőteljesebb a folyadékáramlás, keringés, kisebb az esély a lerakódásra.

Levedző ekcéma esetén kevésbé jellemző az időszakos jelleg, egész évben jelen lehet, de néhány esetben, nyáron, a nap UV-sugárzásának fertőtlenítő hatása miatt enyhülnek a tünetek, míg más esetekben, az izzadás miatt fokozódik a méregtelenítés, és rosszabbodik a helyzet.

A pikkelysömör tünetei

Megjelenése a száraz ekcémához hasonlít (sok esetben össze is keverik őket), de a pikkelysömör jellegzetessége a sötét vörös, jól körülhatárolt gyulladásos terület. (Az ekcémás gyulladás határai nem olyan élesek.) A gyulladt területen a bőr megkeményszik és fehéren hámló, kemény területek (plakkok) alakulnak ki. Ezek a kemény területek nehezebben hámlanak, az elhalt bőrsejtek nehezen válnak le, ezért az érintett bőrfelület pikkelyesen megvastagszik. A hámló réteg ledörzsölésekor apró, pontszerű vérzések alakulhatnak ki, a kiszakadt bőrsejtek helyén.

Legtöbbször nem viszket (csak erőteljes gyulladáskor), de a merev, hámló felület sok kellemetlenséget okoz – és látványnak sem szép.

Többnyire az izületek környékén alakul ki, és kialakulásában az izületi gyulladásoknak is szerepe van.

A pikkelysömör kialakulásának oka ismeretlen, de gyanítják, hogy több probléma együttes jelenléte okozhatja. Sokszor először ekcéma jelentkezik, majd ez alakul át pikkelyes megvastagodássá.

Orvosi kezelésük

Mint említettem az ekcémát és a pikkelysömört a bőrgyógyászok nem tudják gyógyítani. Mindig csak a tüneteket kezelik, vagy nyomják el (szteroidos krémekkel), de maga a kiváltó ok ritkán derül ki és a tünetek később újra – akár súlyosabban – jelentkezhetnek.

Allergiás ekcéma esetén az allergén beazonosításához bőrtesztet szoktak végezni. Ilyenkor a feltételezett irritáló anyagokat jutatják a bőrbe és az erre jelentkező reakciót vizsgálják. Sokszor ez hamis, (vagy semmilyen) eredményt mutat, mert csak a pillanatnyi terhelést jelzi és nem a valódi okot.

Az alaposabb bőrgyógyász elküldi a beteget egy teljes és alapos kivizsgálásra, góckutatásra – legtöbbször eredménytelenül. (Ez velem is megtörtént: több hónapos orvosi vizsgálatsorozatot követően egy orvosi bizottság megállapította, hogy tökéletesen egészséges vagyok – csak viszkettem.)

Az ekcéma orvosi kezelésének eredménytelenségét jól mutatja, amikor az ekcémás bőrgyógyász kérdezi a betegét, hogy mitől javult az állapota. (Igen, ez is megtörtént.)

Mindkét esetben a leggyakrabban alkalmazott orvosi eljárás a viszketést csillapító krémek felírása, és amikor ezek már nem használnak, akkor következnek a szteroidok. Ezeket nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is alkalmazzák, amelyek komoly mellékhatásokat, például bőrgyulladást is okozhatnak.

Másik „megoldásuk” az allergia ellenes, antihisztamin tartalmú szerek felírása. Az ekcéma okát ezek sem szüntetik meg, de legalább a viszketést csillapítják – egy ideig.

Valójában egyik probléma sem fog teljesen megszűnni, amíg a kiváltó okot meg nem szűntetik! Egy alapos, átfogó vizsgálattal (teljes körű állapotfelmérés) pontosan ki lehet deríteni a kiváltó okokat, csak kell hozzá olyan szakember, aki nem a tüneteket, hanem az embert vizsgálja.

A valódi okok

Mint már említettem az ekcéma mindig a szervezet túlterhelésének, egy méregtelenítési folyamatnak a következménye, tehát inkább egy tünet, mint konkrét betegség (talán ezért nem tudják gyógyítani?). Ugyanez a helyzet a pikkelysömörrel is csak itt már egy konkrét gyulladás, fertőzés is belép a kiváltó okok közé.

A leggyakoribb kiváltó tényezők a következők lehetnek:

• Vízhiány – az ekcéma leggyakoribb oka egyszerűen a vízhiány. Az anyagcsere során keletkező salakanyagok egy részétől a vízhiány miatt a szervezet nem tud megszabadulni, ezért (mivel a vérben nem maradhatnak) ideiglenesen a bőr felső rétegeibe és a kötőszövetekbe tárolja be azokat. Ennek egyik jellemző tünete a néha, hirtelen jelentkező viszketés, kiütés, bőrgyulladás (a pillanatnyi túlterhelés következménye), ami néhány óra, egykét nap alatt magától is elmúlik. Az állandó túlterhelés következményekét viszont a felhalmozott salakanyagok a bőrön keresztül próbálnak ürülni – és megjelenik az ekcéma.

A kiszáradt bőr önmagában is érzékennyé válik, de a száraz felület hajlamosabb magába szívni a környezetben levő nedves anyagokat is, amelyek irritációt okozhatnak. (Hidratálni először az élő szövetet kell – belűről – és nem az elhalt külső réteget kenegetni.)

• Gyógyszerek és más méreganyagok – szinte minden orvosság máj és veseterhelő hatású. A hosszantartó szedésük (vagy egyéni érzékenységtől függően már egy kevés is) túlterhelheti a szervezetet és terhelik, károsítják a kiválasztó, méregtelenítő szerveket.

Ugyanilyen hatásuk lehetnek az ételekben levő adalékoknak, tartósítószereknek, színezékeknek is, vagy a ruhákról a bőrbe kerülő vegyszereknek, öblítő és mosószermaradványoknak, a kozmetikumokban levő vegyi anyagok. Sok kozmetikum tartalmaz olyan anyagokat, amelyek áteresztővé teszik a bőrt, így lehet, hogy az adott szer önmagában nem okoz ekcémát, de elősegítheti más, irritáló anyagok bejutását a bőrbe.

• Ételallergia – ez viszonylag könnyen, akár kizárásos alapon is - beazonosítható, és az allergén elhagyásával a tünetek teljesen megszűnnek. (Kicsit nem lehet allergiás. Vagy van reakció, vagy nincs.)
• Belső gyulladások – Sokszor egy (akár rejtett) gyulladás következménye a szervezet méregterhelése, ami ekcémaként okoz tünetet. Ez lehet például az ízületek, fogak vagy az emésztőrendszer területén is. Ilyenkor az ekcémás (méregtelenítési) tünetek az a góchoz közeli bőrfelületen jelennek meg elsősorban, mivel a szervezet a lehető legrövidebb úton próbál megszabadulni a mérgező bomlástermékektől. Egy alapos góckutatás kiderítheti a kiváltó okot, de már egy teljes vérkép is utalhat rá (ha felismeri az orvosa). A vérkép értelmezéséről itt olvashat.
• Emésztési problémák – fehérje és húgysavterhelés. A túlzott fehérje fogyasztás következményeként nagy mennyiségű savas bomlástermék kerülhet a vérbe. A vérünk lúgos, tehát ott nem maradhat. Amennyiben ez nem tud megfelelően ürülni (pl. májterhelés vagy vízhiány miatt), akkor ezeket az oldott savakat kalciummal, magnéziummal (mésszel) közömbösíti a szervezet és ezek rakódhatnak le a szövetekben, amely száraz ekcémát, vagy fokozott irritációt, érzékenységet okozhatnak.
• Hisztamin terhelés – Szintén a fehérje bomlástermékeként keletkezik a hisztamin, amit a bél károsodása miatt a szervezet nem képes megfelelően lebontani. A hisztamin felhalmozódása a vérben tipikus allergiás tüneteket okozhat, kimutatható konkrét allergén nélkül. (A hisztamin intoleranciáról részletesen itt.) A magyar orvosok többsége számára ez a kórkép teljesen ismeretlen, ezért legtöbbször a tüneteket félre értelmezik, és allergiának tekintik.
• Nyirokterhelés – ez a vízhiány és a méregterhelések összességének a következménye. Ilyenkor a bőr alatti lerakódásokat a szervezet folyadék odaszállításával próbálja híg, oldott állapotban tartani, amíg nem sikerül kimosni azokat. A folyadék felhalmozódás következményeként a terület feszessé, érzékennyé válik és a pórusokon keresztül levedzhet. Leggyakoribb megjelenési terület a főbb nyirok erek és a felszínhez közeli nyirokcsomók környéke, a nyak, a vádli, az alkar, a comb belső felülete és a hajlatok felszíne. A nyirokrendszer a szervezet „szennyvízszállító” és szűrő rendszere. A telítődött nyirokcsomók (szűrők) körül a salakanyagok felhalmozódhatnak és bőrön keresztül próbálnak ürülni. (A nyirokrendszerrel szintén nem foglalkozik az orvoslás – csak a sebész és az onkológus.)
• Stressz terhelés – Sokan mondják, hogy az ekcéma lelki eredetű, de ez – így – nem igaz. (A lelki okokra a végén még visszatérünk.) A lelki problémák és a stressz csak egy plusz terhelést jelent a szervezet számára, és amíg az idegrendszer foglalja el az energiaforrásokat, addig a méregtelenítés a háttérbe kerül – a méreganyagokat pedig odatesszük, ahová ilyenkor szoktuk, vagyis a bőr szöveteibe.

Pikkelysömör esetén a fentieken túl  mindig van a háttérben egy fertőzés is. Leggyakrabban egy vírus, vagy parazita okozza a szervezet elsődleges méregterhelését, akár úgy is, hogy nem okoz konkrét gyulladásos, fertőzéses tüneteket, hanem maga a bőrprobléma a tünet.

Ezek a kórokozók hajlamosak megbújni a szervezetben gócot képezve. Betokosodott állapotban nem okoznak erőteljes tüneteket, de folyamatosan terhelik az immunrendszert és mérgezik a szervezetet. A vírusok például hajlamosak beágyazódni az ízületek, porcok szivacsos szerkezetébe, gerinc melletti idegdúcokba és az általuk termelt bomlástermékek, illetve az ellenük termelt ellenanyagok okozzák a bőrtüneteket.

Ha egyéb méregterhelés is fennáll, akkor kialakulhat előbb az ekcéma, majd a pikkelysömör. (A szervezet megvastagítja, bezárja a fertőző részt.)

A vérkép egyébként mindig jelzi a vírus, vagy parazita terhelést, de ez nem a bőrgyógyász szakterülete. Pikkelysömörös betegeknél az Eosonofil érték mindig magas, vagy éppen nagyon alacsony. (Erről részletesebben itt olvashat.) Ilyenkor a gyógyuláshoz a fertőzés pontos felderítése és megszűntetése is elengedhetetlen.

Gyerekkori ekcéma

Kis gyerekeknél, csecsemőknél kifejezetten gyakori az ekcéma megjelenése. Itt is mindig méregtelenítési problémáról van szó, de (lehet, hogy csúnyán hangzik) csecsemőknél szinte mindig az anyuka a „hibás”. Az anya fejlettebb immunrendszere, emésztő- és kiválasztó rendszere jobban tolerál olyan (egyébként) terhelő anyagokat, amelyek a kicsi szervezetét túlterhelhetik. A felnőttnél nincsenek tünetek, csak a babánál.

Sokszor az anya véréből kiválasztott anyagok felhalmozódnak a méhlepényben és már a magzat szervezetét is túlterhelhetik, amitől az érzékenyebbé válik. (Járt már nálam másfél éves kisfiú is, aki születése óta az egész testén ekcémás volt.)

A szervezet számára elsődleges, hogy a vérben keringő terhelő anyagokat a lehető leggyorsabban kiválassza – például az anyatejjel is. Ami az anya számára is terhelő, de neki még nem okoz tünetet, azt kapja meg a gyerek a tejjel. Tehát az anya táplálkozása is kiválthatja a baba ekcémáját.

Nagyobb gyerekeknél a számukra nem megfelelő táplálkozás és a vízhiány az elsődleges kiváltó ok.

Ezenkívül itt is szerepet játszanak a mosószerek, kozmetikumok (még a kifejezett babakozmetikumok) is.

Újabb kutatások szerint fokozhatja az ekcémára való hajlamot a csecsemőkorban kapott antibiotikumos kezelés is. A gyógyszerek károsítják a bélflórát, ezzel akadályozzák a megfelelő emésztést, lebontást, fokozzák a bomlástermékek felhalmozódását – és ha meg van az öröklött hajlam is, megjelenik az ekcéma.

… és miért mindig ugyanott jön ki az ekcéma?

Ennek is meg van a logikus oka. Ugye a vékonyabb bőr kevesebb méreganyagot képes tárolni, hamarabb telítődik. A felgyűlt anyagok hatására a bőr feszülni, viszketni kezd, - ezért megvakarjuk. A vakarás, dörzsölés hatására az adott területen fokozódik a vérkeringés, ezért oda több vér és a vérben oldott salakanyag áramlik, majd a bőrön keresztül ürül – ez az ekcéma.

A többszöri irritáció következményeként a szervezetünk megtanulja, hogy az adott területen meg tud szabadulni a méreganyagok egy részétől, ezért amikor túlterhelődik a szervezet, „oda rakja a szemetet”, ahová szokta. Illetve ha ez a terület már túltelítődött, akkor a környező területekre vagy a hasonló pontokra.

A túlterhelést bármi okozhatja a fent felsoroltak közül. („Az utolsó csepp a pohárban.”)

Pikkelysömör esetén viszont mindig annak a szervnek a közelében jelentkezik a probléma, ahol a belső góc van.

A segítség

Az alap az optimális vízfogyasztás, hogy ne bőrön keresztül próbáljon méregteleníteni. (A megfelelő vízfogyasztásról itt olvashat.)

• Természetesen kerüljük a szárító hatású, vegyszerekkel teli kozmetikumok használatát. A természetes alapanyagú, semleges kémhatású (pH7), kímélő szappanok a legjobbak, amelyek nem távolítják el a bőr természetes zsír és faggyútartalmát, nem szárítanak.
• Ajánlott ritkítani a teljes testes fürdések számát, heti kéthárom alkalomnál ne fürödjünk gyakrabban. A szennyezettebb testrészeket naponta is tisztíthatja, mosakodással. A víz ne legyen se hideg, se meleg (a meleg víz fokozza a bőr vérkeringését, és ezzel a vérben keringő salakanyagok odajutását). A klóros víz szárít, ne feküdjön a kádban 10 percnél hosszabban, inkább zuhanyozzon.
• A száraz bőrt kívülről is hidratálni kell, hogy csökkenjen a feszítő érzés. Erre legalkalmasabbak a tiszta növényi olajok. Bőrgyulladásra kifejezetten hatékony a ligetszépe olaj, a feketekömény olaj és az extra szűz kókuszolaj, de más hidegen sajtolt olajok is használhatók.

A ligetszépe olaj alfa-liponsav tartalma miatt gyulladáscsökkentő hatású. Az Egyiptomi feketekömény (Nigella sativa) olaja gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatása mellett csökkenti a hisztaminszintet is, ezzel pedig a túlérzékenységet, a viszketést is. Ezeket leginkább a gyulladásos területen érdemes alkalmazni.

A kókuszolaj szintén gyulladáscsökkentő, vírus-, gomba- és baktérium ellenes hatású. A bőrbe szívódva, a bőr felszínén egy védőréteget képez, ami csökkenti az irritáló anyagok bejutását. Képes a bőr mélyebb rétegeibe is felszívódni, ezért a száraz, merev bőrt jól puhítja, rugalmasan tartja. Mivel nem avasodik az egész testen is lehet használni, mint általános testápolót.

A tiszta, növényi olajok - ha vastag rétegben kenjük a gyulladt területre - képesek magukba szívni a bőrben felgyűlt, zsíroldékony méreganyagokat. 15 perc múlva ezt a réteget le kell törölni, majd semleges szappannal a bőrt lemosni, megtörölni és utána az olajjal vékonyan bekenni.

Szokták mondani, hogy „a száraz, viszkető bőrt nem szabad vakarni”, de ezt mondani a legkönnyebb. Az állandóan hidratált, olajjal telített bőr viszont kevésbe viszket, feszít.

A legújabb kutatások szerint a CBD olaj (kannabisz kivonat) hatékony megoldás lehet az ekcéma és a pikkelysömör kezelésére. Vizsgálatok szerint sok esetben még a szteroidos krémeket is kiválthatja.

Erőteljes gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása mellett fertőzések ellen is hatásos, és ráadásul még az idegrendszerre is jótékony hatású, csökkenti a stresszt és a depressziót.

Belsőleg – a víz mellett – a megfelelő táplálkozás a legfontosabb. Kerülje finomított, ultrafeldolgozott ételeket, tartósítószereket, adalékokat. Csökkentse a nehezen emészthető fehérjék (hús, tejtermék) fogyasztását. Egyen több emésztést serkentő, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatású zöld fűszert.

Táplálkozási szempontból legajánlottabb a mediterrán étrend, vagy az eredeti, hagyományos paraszti táplálkozás. Ezekről részletesen itt olvashat.

Kiegészítésként a B-vitaminokat érdemes pótolni – a legjobb B-komplex formájában. A megfelelő C-vitamin bevitel is fontos. Sejtvédő antioxidáns, és gyulladáscsökkentő hatása mellett a C-vitamin elengedhetetlen a bőr rugalmasságát biztosító kollagén képződéséhez.

A Chlorella alga általános méregtelenítő, lúgosító hatása mellett képes megkötni a vegyi szennyeződéseket és segíti azok kiürítését. Tartalmazza az összes vitamint, ásványi-anyagot és aminosavat, amelyek a bőr gyógyulásához szükségesek, mindamellett támogatja az idegrendszer működését is.
 

… és a lelki okok – röviden

„Az ekcémás bőrgyulladás egy elfojtott irritációt, magammal és másokkal szembeni dühöt, belső félelmet, bizonytalanságot jelez. Nem tanultam becsülni önmagam, mások elvárásai szerint élek. Túl nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy mások milyennek látnak engem. Az ekcéma egy elválás miatti belső feszültséget mutat. Az érintés, a melegség, a személyes kontaktus hiányát is jelzi.

A pikkelysömör is a belső érzékenységet mutatja, a kielégítetlen szeretet- és törődésigényt jelez. Ez is egy elválást, szeretet személy elvesztését jelenti, de ilyenkor kettős elválásról lehet szó. A belső sérülések miatt egy védőburkot, páncélt építek magam köré, hogy ne sérülhessek meg újból.

Megoldásként meg kell szabadulnom a hibás gondolatsémáktól, ki kell mutatni igényeimet, érzéseimet. El kell engedni a múltat és a jelenben lévő jó  dolgokra kell koncentrálni.”

Mint említettem a lelki problémák önmagukban nem okoznak betegséget, mindig kell a fizikai kiváltó ok is. Mivel a lelki problémák megoldása egy hosszabb távú feladat (és nem is biztos, hogy csak rajtunk múlik) én mindig a fizikai okok megszűntetésére teszem a hangsúlyt – mert az, csak rajtunk múlik.

Ha megszűntetjük a fizikai terhelést, jobb lesz a közérzetünk és több energiánk marad a lelki problémák megoldására.

Jó egészséget kívánok!