Megakadt a szemem nemrégiben egy cikken, amiben a „kullancs elleni védőoltás” fontosságára hívták fel a figyelmet. Mindig felfigyelek a félrevezetésekre, átverésekre, így amikor végig olvastam az orvossal készült „riportot”, ki is derült, hogy valójában az agyhártyagyulladás elleni oltás reklámjáról van szó.
Ugyanis kullancs ellen nincs védőoltás!
Jó időben a kullancsok aktívakká válnak, és megnő a kullancscsípések okozta fertőzések esélye. A kullancsok sokféle fertőző kórokozót hordozhatnak magukban, de nem minden csípés okoz fertőzést (nagyjából csak 10000-ből 1), de a veszély fenn áll.
A két legveszélyesebb kullancs okozta a fertőzés a Lyme-kór és a vírusos agyhártya-, agyvelőgyulladás.
A kullancscsípést oltással megelőzni nem lehet, legfeljebb ez egyik fertőzést, vagyis azt az egy bizonyos típusú agyhártya-, agyvelőgyulladást okozó vírusfertőzést (attól még másik fajtával megfertőződhet). A védőoltás nem akadályozza meg 100%-osan ezt a fertőzést sem, csak csökkenti a betegség kifejlődésének az esélyét.
…és itt van a problémám ezzel az oltással.
Ha valaki kullancs csípés következményeként megfertőződik az agyvelőgyulladást okozó kórokozóval, az az esetek legnagyobb részében (több, mint 98 %) teljesen tünetmentesen, magától meggyógyul, vagy nagyon gyorsan, nagyon erőteljes tüneteket produkál. (Bővebben itt.) A fertőzött kullancs csípés után néhány órával, vagy pár nap múlva magas láz (40 fokos), hányás, remegés, erőtlenség, eszméletvesztés jelentkezik.
Ezek nem olyan tünetek, amit az ember megpróbál otthon kikezelni, hanem mindenki azonnal orvoshoz rohan, mentőt hív. Az időben elkezdett agyhártyagyulladás elleni gyógyszeres kezelés pedig megállítja a folyamatot, és gyors javulás következik. (Ismerem a problémát, magam is átestem rajta.)
Ennek a fertőzésnek több típusa is létezik, az oltás ezek közül csak egyikre hatásos.
Vagyis oltassuk be magunkat, gyermekeinket azért, hogy hátha megcsíp egy kullancs, amit nem vesszük időben észre, a kullancs fertőzést hordoz, és pont azzal a vírussal fertőz meg, ami ellen az oltást kaptuk? Mennyi ennek az esélye? Statisztikailag kimutatható egyáltalán?
Költhet súlyos ezreket az oltás sorozatra (mert nem egy kell), számolva a mellékhatásokkal, vagy (szerintem) praktikusabb az általános megelőzés. (Az oltás egyébként a legyengített vírus mellett csak alumíniumot tartalmaz, és mellékhatásai ugyanazok, mint az agyvelőgyulladás tünetei.)
A kullancs csípés ugyanis az agyvelőgyulladásnál sokkal gyakrabban fertőz meg embereket Lyme-kórral (erre azonban nincs oltás).
A Lyme-kór sokkal alattomosabb és veszélyesebb betegség. Sokszor semmilyen észrevehető tünete sincs a fertőzésnek, a kórokozó évekig lappanghat a szervezetben úgy, hogy semmilyen problémát nem okoz. Amikor az immunrendszert valami egyéb ok leterheli, előtör a fertőzés és rendkívül változatos, súlyos tüneteket, gyakran bénulást is okozhat.
Mivel sokszor évek telnek el a csípés és a tünetek megjelenése között, az orvosok sem mindig ismerik fel, hogy például az ízületi gyulladást a Lyme-kor okozza.
A Lyme-kórt legbiztosabban a kiszedett, fertőzött kullancs vizsgálatával lehet igazolni. A vérbe került kórokozót a csípés után csak néhány hétig lehet kimutatni. A régebbi fertőzésre csak a speciális antitest kimutatás adhat bizonyítékot.
A Lyme-kór fertőzés jellemző kezdeti tünete a csípés helye körül kialakuló kör vagy többszörös kör (kokárda) alakú bőrpír, de ez nem jelenik meg minden esetben.
Tehet legjobb megoldás, ha elkerüljük a kullancscsípést.
Hogyan kerülhetjük el a kullancscsípést?
A kullancsok a talajon (az avarban), a fűszálakon és alacsonyabb bokrokon élnek. Ahogy felmelegszik a reggeli levegő, kimásznak a levelek szélére és onnan kapaszkodnak, másznak át a mellettük elhaladó állatokra, emberek ruhájára (nem ugrik át!). (Kullancscsípésre egész évben számítani lehet, a fagyok elmúltával, amikor a talaj hőmérséklete +5 fok fölé emelkedik.)
Az első számú védővonalunk a zárt ruházat. A kullancs nem tud átmászni a ruhán, hanem végig mászik a textilen, amíg nem talál szabad bőrfelületet. Ha bejut a ruha alá, keres egy rejtett, nehezen elérhető, sötét felületet, ahol vékonyabb a bőr (jellemzően a hajlatokban, hosszú haj alatt a fejbőrön) és ott csíp.
Ezért az erdőben viseljünk hosszú nadrágot, amit beletűrünk a zokniba, és hosszú ujjú felsőt. Minél kisebb a szabad bőrfelület, annál kisebb az esélye a csípésnek. (Maga a csípés nem fáj, mert a rovar nyála fájdalomcsillapítót tartalmaz.)
A második védővonal a kullancsriasztó szerek használata.
Léteznek gyógynövény illóolaj tartalmú kullancsriasztók (gyakorlatilag bármilyen illóolaj jó erre), de ezek csak rövid ideig hatásosak. Hatásuk gyakorlatilag addig tart, amíg az illóolaj el nem párolog. Melegben, izzadva ez a riasztó hatás 10 perc alatt elmúlik.
Némelyik ilyen készítmény hatását szintetikus rögzítő-, tartósítószerekkel megnyújtják, de így ugyanúgy vegyszereket viszünk fel a bőrünkre, mintha tisztán vegyi-kémiai riasztót használnánk.
A szintetikus kémiai riasztók viszont sokkal hatékonyabbak mint a növényi kivonatok. Ezek hatásosan képesek távol tartani a vérszívókat 2-8, vagy akár 12 órán át is.
A harmadik védelmi módszer a testünk utólagos és alapos ellenőrzése. Ha kullancs fertőzött területen jártunk elengedhetetlen, hogy hazaérve, levetkőzve ellenőrizzük (ellenőriztessük) testünk nem látható részeit is, és ha kullancsot találunk, azonnal távolítsuk el. (Több fajta kullancs létezik, némelyik nagyon apró, nehezen lehet észrevenni.)
Tehát ha biztosra akar menni: zárt ruházat, speciális kémiai riasztók, és utólagos test ellenőrzés. Ezekkel a módszerekkel minimálisra csökkenthetjük a kullancscsípés esélyét, és ha nincs csípés, nincs fertőzés.
Ez az eljárás hatásosabb és biztosabb megelőzési módszer, mint a bizonytalan hatású (csak egy dologra alkalmas) védőoltás.
Mit tegyünk, ha már megcsípett?
Ha mégsem sikerült elkerülnünk a kullancscsípést, a legfontosabb, hogy mihamarabb fedezzük fel a rovart és a lehető leggyorsabban távolítsuk el a bőrünkből.
Nem kell túlbonyolítani dolgot; egyszerűen fogjuk meg körömmel, vagy egy csipesszel és tépjük ki. Arra azért nem árt figyelni, hogy lehetőleg ne nyomjuk össze, de ha így sikerült, az sem baj, az a lényeg hogy kint van. Minél több ideje van a vérszívásra, annál több esélye van a kórokozók átadására - már ha fertőzött volt egyáltalán.
Nem baj, ha esetleg beszakadt a rovar rágója a bőrünkbe, a csípés helyét - a kihúzás után – fertőtlenítsük le és kész. A bent maradt részt egy kis gennyesedéssel kilöki a szervezetünk, mint egy szálkát. 
Az apró, lapos kullancs a csípés után a kiszívott vértől megduzzad (borsónyira), így a méretéből is látszik, hogy mennyi ideje volt bennünk. Ha csak nagyon kicsit találunk, akkor ügyesek és gyorsak voltunk. A borsónyi mérethez 2-4 nap is kellhet.
Összegzés
Nem kell pánikba esni egy kullancscsípéstől, valójában csak a kullancs marketingje a rosszabb, mint a szúnyogoké. Szúnyogcsípés okozta fertőzésekben sokkal több ember betegszik meg évente, mint a kullancsok miatt. A felmelegedés miatt újabb, - eddig egzotikusnak tartott – trópusi betegségeket is hordozhat egy szúnyogcsípés, mégsem fenyegetnek ezekkel. Például a közönséges szúnyog által terjesztett Nyugat-Nílusi lázzal tavaly több tucat megbetegedést regisztráltak, és legalább négy igazolt haláleset köthető hozzá, mégsem riogatnak ezzel a reklámokban (mert nincs ellene oltás).
Ne féljünk a kullancscsípéstől, valójában nem veszélyesebb, mint egy szúnyogcsípés.
Azt az egy oltást, ami a kullancsok által terjesztett egyik fajta betegségre jó, azt pedig el kell adnia gyártónak, ezért hallunk róla sokat. Az oltással lehet, hogy azt az egy fertőzést elkerülhetjük, de nem akadályozza meg egy másik – akár súlyosabb – betegség, fertőzés kialakulását.
Vagyis legyünk óvatosak, előzzük meg a csípést, és ha tüneteket tapasztalunk forduljunk orvoshoz, jelezve, hogy kullancs csípett meg a közelmúltban.
Töltsünk minél több időt a szabadban, a napfényen (a kullancs az árnyékot szereti), töltsük fel D-vitamin raktárainkat, mert még szükség lesz rá.
