http://egeszsegkucko.reblog.hu/allergia-vagy-talan-megse-hisztamin-intolerancia

A statisztikák szerint egész Európában növekszik az allergiás jellegű megbetegedések száma. Azt, hogy mi okozza az allergiát, igazából senki sem tudja.

Először is tegyünk rendet: van egyszer az allergia és van az intolerancia. Az „allergiaszerű” egy kitalált orvosi, összefoglaló kifejezés arra, hogy - „nem tudom, igazából mi a baja!”.

 

egészség allergia hisztamin ekcéma

Az allergia az immunrendszer működési zavara, téves reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra – jellemzően fehérjére.

Egyelőre az orvostudomány számára sem világos, hogy miért alakul ki, miért reagál egyesek szervezete rosszul bizonyos anyagokra, míg másoknál ugyanaz az anyag semmilyen problémát sem jelent.

Az allergia kialakulása valószínűleg a túlterhelés következménye. Bizonyos anyagok, fehérjék, fehérje bomlástermékek túlterhelhetik a szervezet működését, ezért az indokolatlanul? túlreagálhat és az immunrendszer támadásba lendül.

Sokszor nem is arra alakul ki az allergiás reakció, ami a túlterhelést okozza, hanem arra az anyagra, amitől a szervezet „besokall”, ami az utolsó csepp volt a pohárban.

Ha az immunrendszer ellenségként azonosít be egy anyagot-fehérjét, elkezd ellene ellenanyagot, antitesteket termelni. Ezt azután már folyamatosan termelni is fogja, valószínűleg életünk végéig (mint a védőoltással kiváltott immunreakció), ezért nincs olyan, hogy valaki az allergiát „kinövi”. Ha az allergia mégis „elmúlt”, akkor az nem allergia volt, inkább intolerancia.

Az intolerancia, vagy túlérzékenység  szintén a túlterhelés következménye. Egy, vagy több anyaggal folyamatosan túlterheljük a szervezet működését - de az ezt még viszonylag jól tolerálja -, majd kap egy plusz terhelést (ez lehet akár stressz, vagy valamilyen betegség is) és megpróbál megszabadulni a terhelő anyagoktól.

A tünetek lehetnek ugyanazok, mint allergia esetén, de ilyenkor nem az immunrendszer reagál (nincs antitest a vérben), hanem a kiválasztó szervek, bőr, emésztés, nyirokrendszer.

A túlterhelést bármi kiválthatja, nem mindig ugyanarra az anyagra reagál a szervezet.

Egyszerű példa: ha megiszik egy fél liter tejet, és felpuffad, hasmenése, kiütése, stb. lesz, az még nem biztos, hogy allergia, csak ilyen mennyiségű tejjel hirtelen nem tud mit kezdeni a szervezet, túlterhelődik és megpróbál megszabadulni a terhelő anyagtól.

Ha viszont, megeszik például egy kis kocka tejcsokit és felpuffad, hasmenése, kiütése, stb. lesz, akkor már valószínűbb az allergia.

Tehát a kialakult allergia a mennyiségtől független immunreakció, míg az intolerancia mindig a szervezet túlterhelésének a következménye.

Mivel az allergénre reagáló antitestek (mint speciális kommandós egység) folyamatosan jelen vannak a vérben, a szervezet a legkisebb mennyiségű allergénre is gyorsan reagál.

Tehát például parlagfű allergia esetén az antitestek akár januárban is kimutathatók a vérben, nemcsak augusztusban. Télen nincs pollen, nincs reakció, kevés az ellenanyag, de a vérben akkor is jelen van.

Ha a parlagfű már júliusban elkezd virágozni egy valódi allergiás szervezete már reagál a kis mennyiségű pollenre is, nem csak augusztus közepén, amikor a dömping van.

Ha csak csúcsidőben reagál a parlagfűre és szezonon kívül is vannak tünetek, akkor a hisztamin intolerancia lehet az alap probléma és a pollen csak a túlterhelést okozza. Olyan nincs, hogy „csak kicsit vagyok allergiás”, vagy van reakció, vagy nincs semmi tünet.

 

egészség allergia hisztamin ekcéma

Az évek alatt nagyon kevés valódi allergiással találkoztam. Sokan jöttek hozzám, hogy orvosilag kimutatott allergiájuk van, de hiába kerülik el az állítólagos allergéneket, szedik az orvos által felírt orvosságot, mégsem szűnt meg a problémájuk. Ha pollenallergiánál szezonon kívül is vannak tünetek, akkor biztos, hogy nem a virágpor a „főbűnös”, hanem mindig valami más van a háttérben.

Amikor a szervezetünk idegen anyagként, ellenségként azonosít be egy anyagot, hisztamin szabadul fel, ami aktivizálja az immunrendszert.  A normál mennyiségnél nagyobb hisztaminszint váltja ki az ismert tüneteket – például viszketés, kiütés, orrfolyás, orrdugulás, könnyezés, hasmenés -, ami gyakorlatilag egy tisztulási folyamat. 

Az allergiát nem lehet örökölni, legfeljebb az allergiára való hajlamot – és ha ugyanazt az életmódot folytatjuk, mint a szüleink, jó eséllyel ugyanazok a problémáink lesznek.

Az allergiára javasolt „gyógyszerek” nem szüntetik meg a kiváltó okot, csak a tüneteket mérséklik azzal, hogy csökkentik a hisztaminszintet, illetve emelik a tolerancia küszöböt. Mivel a terhelés megmarad – sőt, mert nincs tünet, még jobban terheljük a szervezetünket – egy idő múlva az addig bevált allergia ellenes szerek sem hatnak már.

Az allergia kialakulásának okára több elmélet is létezik, az egyik a légköri szennyezés teória. A nagyvárosi szennyezett levegőben több a terhelő, irritáló anyag, ezért a nyálkahártyák túlérzékennyé válhatnak és érzékenyebben reagálnak a természetes anyagokra is, ha azok az átlagoshoz képest nagyobb mennyiségben vannak jelen a levegőben. Ez legfeljebb csak a légúti allergiára jelenthetne magyarázatott, az egyéb allergiákra nem. egészség allergia hisztamin ekcéma

Másik elmélet a modern életmód– ra helyezi a hangsúlyt. Itt is fenn áll a légköri szennyeződés, de terhelők lehetnek a testünket érő vegyi anyagok, a túlfinomított élelmiszerek, tartósítószerek, adalékok.

Sokszor a túlmanipulált, mesterséges anyagokkal felturbózott „élelmiszereket” a szervezetünk nem ismeri fel pontosan (megváltozott a fehérjeszerkezete, vagy emésztést gátló tartósítószerekkel van terhelve) ezért nehezen, vagy egyáltalán nem tudja feldolgozni, közömbösíteni, így azok túlterhelést okozhatnak, és hosszútávon ennek a következménye lehet a túlreagálás, az allergia is.

A tartósítószerek szerepe az lenne, hogy gátolják az ételben levő anyagok (fehérjék) lebomlását – de ezzel gátolják az étel lebontását is! A nem megfelelően lebontott fehérjék viszont terhelik a szervezet működését.

Melyek a leggyakoribb allergének?

Az ételek közül többnyire a magas fehérjetartalmú, nehezen emészthető ételek válthatni ki allergiás reakciót. Ilyenek a tej, tojás, szója (a szója emésztést gátló anyagot tartalmaz). A glutén allergia nem olyan gyakori, mint ahogy a médiából áramlik a „glutén mánia”, itt inkább a liszthez kevert egyéb agyagok, tojás, szója, tartósítók és egyéb adalékok összessége vált ki terhelést, a túlnemesített búza mellett (erről bővebben itt olvashat).

A világban gyakorinak tekinthető földimogyoró és tengeri állatokra adott allergiás reakció nálunk viszonylag ritka, mivel ezek nem képezik a napi terhelésünk aktív részét.

Tulajdonképpen bármilyen élelmiszer válthat ki allergiás reakciót az arra érzékenyeknél, de ilyenkor mindig valami más ok húzódik meg a háttérben, amit senki sem vizsgál, vagy kapcsol össze a tünetekkel.

A légutakat érintő allergiában nálunk a parlagfű a leggyakoribb allergén. Nagyjából minden második ember érzékenyen reagál valami légköri anyagra, pollenre, porra, gomba spórára, bár az érzékenység még nem allergia.

Vegyianyag/”gyógyszer” allergia esetében egyértelmű a túlterheléses reakció. Legtöbb esetben kezdetben még semmiféle reakció sem jelentkezik az adott anyaggal történő érintkezéskor (hacsak nem terhelte már valamilyen hasonló  a szervezetet), de a hosszabb ideig történő érintkezés során a szervezet túlterhelődhet és tiltakozik az anyag ellen.

Sokan tapasztalják, hogyha elutaznak messzebbre, csökkennek, vagy megszűnnek az allergiás tüneteik. Nem mindenkire jellemző ez, de nagyon gyakori. Ennek oka nem csak a környezeti változás és a kevesebb pollen (a Horvát tengerparton is van parlagfű), hanem a terhelés megváltozása. Nyaraláskor kevesebb (másfajta) stressz éri a szervezetünket, mást eszünk, más a bioritmusunk.

Az ekcéma is az allergia egyik megjelenési formája. Az ok itt is a túlterhelés.

 

egészség allergia hisztamin ekcéma

Ilyen esetben a vérben keringő terhelő anyagokat a szervezet (egyéni hajlam szerint) megpróbálja az erekből eltávolítani és ezek felhalmozódhatnak a bőr alatti kötőszövetekben, ami feszítő érzést, viszketést, kiütést okozhat. Jellemzően a tünetek a hajlatokban és az ízületeknél jelentkeznek, ahol vékonyabb a bőr alatti zsírréteg és a vénák közelebb futnak a bőr felszínéhez.

A viszketés hatására megvakarjuk az adott területet, ahol emiatt fokozódik a vérkeringés; még több vér, még több salakanyag áramlik az adott területre. Egy idő múlva a szervezet „megtanulja”, hogy az adott területen meg tud szabadulni a terhelő anyagok egy részétől és a legközelebbi túlterheléskor az adott ponton reagál.

Az a gyerek, akinek ekcémája van, hajlamosabb az élelmiszerallergiára is. A kicsik fejletlenebb szervezete érzékenyebben reagálhat olyan anyagokra is, amiket a későbbiekben már jobban tolerál és nem okoz problémát.

Az orvos által felírt szteroidos krémek csak a tüneteket nyomják el az okot nem szűntetik meg és a probléma később újra, vagy más módon, súlyosabb formában jelentkezik.

Sokszor okoz terhelést egy a testünkben megbúvó, tünetmentes, gyulladásos góc, ciszta is. Az immunrendszer gőzerővel dolgozik azon, hogy a gyulladást megszüntesse és visszaállítsa a normális működést, de sokszor erre – az egyéb terhelések miatt – nincs elegendő energiája. Csak arra van kapacitása, hogy megállítsa a folyamatot és tünetmentes állapotban tartsa a testet, így minden plusz terhelés (akár hétköznapi anyag is) problémát okozhat.

És hogyan enyhíthetem gyógyszer nélkül az allergiás tüneteket?

Gyógyítani ugyan nem lehet az allergiát, de a tüneteket lehet csökkenteni:

  • Segítsük a szervezetünket a terhelő anyagok kitakarításában, csökkentésében, igyunk elegendő vizet. (Hogy mennyi az elegendő, arról itt olvashat).
  • Együnk könnyen emészthető ételeket.
  • Allergiás tünetek megjelenésekor kerüljük, de legalább is csökkentsük a magas hisztamin tartalmú ételeket.
  • Az antioxidánsok (pl. C-vitamin, szőlőmagkivonat, flavonoidok) védik a sejteket a károsodástól, erjedést gátló hatásuknál fogva csökkentik a hisztamintermelést.
  • Az Egyiptomi Feketekömény olaja (Nigella sativa) a vérben levő hisztamint csökkentve enyhíti a tüneteket. Emésztést serkentő hatású.

Megoldásként viszont a terhelés, a probléma okát kellene megszűntetni egy alapos kivizsgálással, az életmód, a táplálkozás megváltoztatásával.

Hiszen az az életmód, amit eddig folytatott, az vezetett a probléma kialakulásához, ha nem változtatunk a kiváltó körülményeken nem várhatjuk a csodát.