Ilyen járványos időszakban - és más fertőzés esetén is – a figyelem középpontjába kerül, hogy antibiotikum kúra esetén milyen bélflóra helyreállító probiotikumot fogyasszunk, vagy kell-e egyáltalán probiotikum.

Az utóbbi években számtalan bélflóra helyreállító készítmény került a forgalomba és ez okozza az ellentmondást is, mert sok közülük teljesen hatástalan, vagy csak minimális kedvező hatása van. Ezért mondja sok kétkedő, hogy teljesen felesleges probiotikumokat szednünk. 

egészség átverés bélflóra probiotikum antibiotikum prebiotikum

A kísérlet

2010-ben - egymástól függetlenül - Amerikában és Németországban is végeztek kísérletet, az antibiotikumok bélflórára gyakorolt hatásával kapcsolatban.

A kísérleti alanyok egy alapvetően húgyúti fertőzésekre használt antibiotikumot kaptak. Ezek hatóanyagát jellemzően vizelettel választjuk ki, tehát viszonylag kevés jut le a bélrendszerbe. A vizsgálat során minden nap elemezték az alanyok bélflóra összetételét. A harmadik napon már a széklettel nem ürült hasznos bélbaktérium, vagyis a bélflóra megszűnt létezni. Az antibiotikumot öt napig kellett szedni, majd továbbra is vizsgálták az ürülő baktériumok összetételét.

A kísérletben résztvevő személyek nagy többségénél 3 hét kellett, hogy a hasznos bélbaktériumok spontán megjelenjenek, de volt akinél még 3 hónap múlva sem tudtak hasznos bélbaktériumokat kimutatni.

Tehát antibiotikum kúra után nem biztos hogy kell, de biztos hogy segít, ha bélflóra helyreállító készítményeket szedünk.

Mi is az a bélflóra?

A bélflóra az emberi (és állati) emésztőrendszerben élő összes mikroorganizmus közössége. A bélflóra legnagyobb előnye a szervezet számára az, hogy a megemésztetlen tápanyag maradványokból, szénhidrátokból hasznos tápanyagokat állít elő.  A bélrendszerben élő bélbaktériumok állítanak elő számunkra B-vitaminokat, K-vitamint, és bontanak le számos mérgező mellékterméket.

Az emberi testben mintegy 100 billió mikroorganizmus található, ami több, mint a testet alkotó emberi sejtek száma. A vastagbélben 300-1000 fajta baktérium él, de a legnagyobb mennyiségben csak 30-40 faj található.

Ezenkívül a bélflóránkban találhatók még gombák, állati jellegű egysejtűek  is, de ezekről még nagyon keveset tudunk.

A bélflóra összetétele az emésztőrendszer különböző területein más és más. Egészséges szervezetben csak a vastagbélben telepednek meg mikroorganizmusok.

A beleinkben élő baktériumok nagy többsége számunkra ártalmatlan és haszontalan - un. nem patogén – baktérium, kisebb részük kórokozó, a többi pedig a szervezetünk számára hasznos baktérium faj. A helyzetet bonyolítja, hogy bizonyos körülmények között egyes fajok kórokozóvá – patogénné - is válhatnak, fertőzést, gyulladást vagy a rák kockázatának megnövekedését okozva.

Amíg bélflóránkban a hasznos baktériumok vannak túlsúlyban azok – az immunrendszerünk részeként – megakadályozzák, hogy a kórokozók meg tudjanak telepedni.

egészség átverés bélflóra probiotikum antibiotikum prebiotikum

Jelenleg 14 hasznos baktériumtörzset sikerült beazonosítani, ebből hét faj teszi ki a hasznos baktériumok 98 %-át.

zek a következők: Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus casei, Lactobacillus bulgaricus, Streptococcus thermophilus,  Bifidobacterium longum, Bifidobacterium breve.

Sokan a bélben található gombákat a normál flóra tagjainak tartják de ez nem bizonyított. Az emberek 70-80%-ánál a bélrendszerben kis mennyiségben kimutathatók gombák (pl. a Candida), de betegséget nem okoznak, amíg a hasznos baktériumok vannak túlsúlyban. Ha azonban a jótékony baktériumok száma lecsökken – vagy a gombák számára kedvezőbb környezet alakul ki – ezek a gombák elszaporodhatnak, és amikor már „ők” kerülnek többségbe, kiszorítják a hasznos bélbaktériumokat.

Bélflóra helyreállítás

A hasznos baktériumokat a következők károsíthatják: antibiotikum szedése (anti bios = élet ellen), vírus-, vagy baktériumfertőzés, tartós stressz, egyes „gyógyszerek”, fogamzásgátlók. A helytelen táplálkozás - túlzott szénhidrát és/vagy fehérje fogyasztás, kevés rost - erjedést indíthat be a belekben (ennek jele pl. a puffadás) és ilyenkor olyan környezet alakul ki, amely jobban kedvez a kártékony baktériumoknak és gombáknak és ezek elszaporodása kiszorítja a jótékony baktériumokat.

Ilyenkor lehet szükség a hasznos bélflóra támogatására, helyreállítására. Ez történhet:

- prebiotikummal, pl. inulin (ezek olyan nem emészthető élelmiszer összetevők, amelyek változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol tápanyagként szolgálnak a hasznos baktériumoknak, de például a gombák nem tudják hasznosítani.)

- probiotikummal (ezek a készítmények egy, vagy többféle, - jó esetben - az emberi bélflórában is megtalálható baktériumtörzset tartalmaznak.)

- szibiotikummal (ez olyan termék, amely egyszerre tartalmaz hasznos baktériumokat és a nekik tápanyagként szolgáló prebiotikumot is, mivel ezek felerősítik egymás kedvező hatását.)

A prebiotikumok gazdag természetes forrása a csicsóka és a cikória, de erre a célra megfelel a vöröshagyma, a fokhagyma, a póréhagyma, a bab, a borsó, a zabpehely, a teljes kiőrlésű búza, a banán is. Ezek rendszeres fogyasztása támogatja a bélflóra normális működését.

A joghurt, kefir NEM probiotikus hatású! Két ok miatt sem: egyrészt ezekben nem az emberi bél baktériumai találhatók, hanem különböző erjesztő baktériumok és gombák. Másrészt ezeket teljes mértékben megemésztjük, így gyakorlatilag semmi sem jut le belőlük a vastagbélbe (ha mégis lejutna, ott erjedést indítanának be).

Melyik a jó probiotikum?

Ma már a bőség zavarával küzdünk ezen a területen. Számtalan gyógyszercég és étrend-kiegészítő gyártó forgalmaz ilyen készítményt.

Nézzük, milyennek kell lennie egy jó probiotikumnak!

- Tartalmazza a lehető legtöbb hasznos, emberi bélbaktérium törzset, minél nagyobb mennyiségben. (A több a jobb, a felesleg úgyis kiürül.)

- Tartalmazzon prebiotikumot is, tápanyagként.

- Bélben oldódó készítmény legyen, hogy a gyomorsavat elkerülve megakadályozzuk a baktériumok megemésztését.

- Még egy saválló bevonat védje a kapszulában levő baktérium granulátumot, csökkentve a vékonybél egyéb károsító hatásait. (A gyomortól számítva nagyjából 6 méter vékonybélen kell lejutniuk a vastagbélig.)

Sajnos a fenti követelményeknek nem sok készítmény felel meg. Nagyon sok por, folyadék, és rágótabletta formátumú készítmény van forgalomban. Még ha ezek is saválló bevonattal készülnek, (nem sok ilyen van) akkor is kevésbé hatékonyak, mint a bélben oldódó kapszulák.

Nem szoktam termékeket nevén nevezni, de most úgy gondolom, hogy nem árt, ha tudjuk, konkrétan mivel állunk szemben. (Nem fizetnek a reklámért!)

Én (jelenleg) két megfelelő és könnyen beszerezhető készítményről tudok: ezek a Protexin Balance és a Dr. Chen patika Probikum7 kapszulája. Mindkettő tartalmazza a legfontosabb baktérium törzseket, prebiotikumot (inulint) is tartalmaznak, és  - ami a legfontosabb - kettős, saválló bevonat védi a baktériumokat. Érdemes ezeket a kézítményeket üres gyomorral beszedni, hogy így is csökkenthessük a gyomorsav károsító hatását.

… és a gyerekek? Nincs külön gyerek probiotikum, legfeljebb csak hatásos reklám!

Valójában minden ember bélflórája egyedi és folyamatosan változik is, a körülményeknek megfelelően. A gyerekekben is ugyanezek a baktérium törzsek találhatóak meg, legfeljebb más arányban. A megfelelő probiotikumokat túladagolni nem lehet, mert úgy is csak azok a hasznos baktériumok tudnak megtelepedni, amelyeknek jut hely és táplálék. 

egészség átverés bélflóra probiotikum antibiotikum prebiotikum
Probiotikus baktériumok

Mire figyeljünk?

…és most nézzünk két, agyon reklámozott (és ezért közismert), de valójában átverős készítményt.

Ezek is csökkenthetik a hasmenéses tüneteket, de valójában nem is probiotikumok és magukban nem tudják visszaállítani a hasznos bélflórát. Igaz, ezt a hirdetések konkrétan nem is állítják, de a megjelenéssel és a szövegkörnyezettel ezt sugallják.

Vannak olyan esetek, amikor ezek is hathatnak (enyhébb esetekben, amikor a bélflóra esetleg spontán is helyre állt volna) és a hit is sokat segít.

A fentebb leírt kritériumoknak egyik sem felel meg, de sok pénz van benne-mögötte.

A legismertebb a Sanofi gyógyszergyár terméke a Normaflore. Mit „tud”?

Egyféle - Bacillus clausii – baktériumot tartalmaz, ami nem tartozik a bélflóra legfontosabb baktériumai közé (lásd a felsorolást), sőt (idézet a Normaflore honlapjáról):

„A természetben előforduló, feltételezhetően a bél normál flórájához tartozó baktériumtörzsről van szó” (Miért nem tudják? Ha nem tudják, akkor miért javasolják?)

„A Bacillus clausii spórák ellenállnak a hőhatásoknak, a gyomorsavnak és az emésztőenzimeknek, így sértetlenül érik el a bélrendszert, és épp ott fejtik ki jótékony hatásukat, ahol arra szükség van; A bélrendszerbe érve képes a szaporodásra, ezzel elősegítve a gyorsabb felépülést; Ellenáll igazoltan 14 féle, gyakran alkalmazott antibiotikum hatóanyagnak.”

tehát érthetően: kerestek egy olyan baktériumtörzset ami kibírja a gyomorsavat, nem öli meg az antibiotikum, de nem tudjuk, hogy valójában a bélflóránk részét alkotja-e, de valószínűleg nem árt.

Némi kedvező hatása annak köszönhető, - hogy mivel ellenáll az antibiotikumnak - a kipusztított hasznos baktériumok helyén gátolhatja a kórokozók megtelepedését.

Érdekes, hogy az eddigi folyadék forma mellett már kapható kapszula formában is, sőt extra-dupla hatóanyagú változata is van, a kedvezőbb hatás miatt. (Miért, a normál változat nem hatékony?)
 

A másik átverős készítmény az Enterol (régebben probiotikumként reklámozták, de ma már ezt nem állítják).

Furcsa volt, amikor a régebbi reklámjaikban úgy reklámozták, hogy antibiotikummal együtt is bevehető. Ez azért lehetséges, mert „Az Enterol hatóanyaga a Saccharomyces boulardii nevű élesztőgomba mely segít fenntartani a normál bélflóra egyensúlyát, erősíti az immunrendszert és segít visszaállítani a normális bélfunkciókat. Képes bizonyos hasmenést okozó baktériumok hatásainak gátlására.”

Vagyis nem baktérium, hanem egy ártalmatlan élesztőgomba, a közönséges sütőélesztő „rokona” és nem sok köze van a bélflóránkhoz és csak „bizonyos” típusú hasmenésre ajánlott.

Hatását tekintve ugyanaz, mint az előbbinél; gátolja a kórokozók szaporodását, de nem támogatja a hasznos baktériumokat.

egészség átverés bélflóra probiotikum antibiotikum prebiotikum

Honnan tudhatom, hogy melyik a hatékony?

Hát, ez nehéz.

Ugyanis a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egy 2017-es rendeletével megakadályozza a fogyasztók tájékoztatását. Ugyanis megtiltotta, hogy a szükséges információkat fel lehessen tüntetni a probiotikumok csomagolásán.

Ez azt jelenti, hogy az összetevők és a hatóanyagok tekintetében csak a rendeletben előre meghatározott egészségre vonatkozó állításokat lehet használni. Eddig például rá lehetet írni, hogy „kettős saválló bevonat”, de ma már ez tilos, így ránézésre nem lehet elkülöníteni az étrend-kiegészítőként forgalmazott hatásos, és a gyógyszercégek által reklámozott kevésbé jó termékeit. (Kit védenek?)

A termékekről ne orvosától, gyógyszerétől érdeklődjön (mert ők is csak a kötelező információkról tudnak), hanem a gyártó/forgalmazó honlapján, vagy e-mail címén. (Én is ezt tettem.)

Jó egészséget kívánok!