- avagy, azért „vizesedik”, mert nincs elég víz!
Lehet, hogy az alcím ellentmondásosnak tűnik, de a legtöbb esetben ez a valóság, és emiatt a megszokott megoldások sokszor nem is segítenek, inkább csak ártanak.
Először nézzük, mi is az az ödéma .
Az ödéma (más néven vizenyő) folyadék felhalmozódás, nyirokerek és a hajszálerek körüli kötőszövetekben.
Általában akkor alakul ki (hivatalosan), ha felbomlik a szövetközti folyadék termelődésének, szabályozásának és elvezetődésének egyensúlya, és emiatt a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel.
(Erre szoktam Én feltenni a szokásos kérdésemet: „Miért?” Mert ha nem tudjuk a miért-re a választ, akkor azt sem tudjuk, hogy valójában mi a baj.)
Ez a folyadék felszaporodás koncentrálódhat csak egyetlen testrészre, de akár több szervet vagy testrészt is érinthet egyszerre. Általában a test alsó felén jelentkezik először, vagyis a bokák dagadnak be, majd a lábszár és akár az egész láb, sőt még a karok is. (Ennek is meg van a teljesen logikus oka.)
Mi okozza az ödémát ?
- Sokszor teljesen természetes okok miatt halmozódik fel folyadék, például ütés, rándulás, sérülés következményeként, de kialakulhat a keringés lelassulása, hosszantartó ülés, vagy állás miatt is.
- Főként idősekre jellemző az úgynevezett pangásos szívelégtelenség miatti ödéma.
- Ezen kívül májterhelés,
- veseelégtelenség, vesekárosodás (erről majd később),
- terhesség (a várandósság nem betegség, nem kell(ene) szervi problémákat okoznia).
Nagyon sok „gyógyszer” is okozhat „vizesedést”.
- Ezek főként a vese és májkárosító vérnyomáscsökkentők (mind az!),
- a blokkoló hatású szteroidok,
- egyes gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók,
- fogamzásgátlók és más ösztrogéntartalmú készítmények,
- cukorbetegségre szedett szerek.
Ez volt a hivatalos magyarázat, a valódi ok azonban ezeknél sokkal egyszerűbb!
Valójában mindig mérgezésről, túlterhelésről van szó (a szervi okokat kivéve), illetve arról, hogy a testünkben levő folyadék nincs arányban a keletkezett „szeméttel”.
Tehát az ödéma mindig - valós, vagy relatív – vízhiány következménye!
Szervezetünk számára elsődleges, hogy a létfontosságú belső szerveket és az agyat, tiszta, oxigéndús vérrel lássa el, ezért vízhiány esetén először elvonjuk a vizet a perifériáktól, vagyis a kezekből és a lábakból. Ezeken a helyeken lelassul a keringés és a salakanyagok (akár a normális sejtanyagcsere bomlástermékei is) felhalmozódhatnak az erekben. Ezt hívom én „sűrű vér”-nek. Ezt nem azt jelenti, hogy fizikailag besűrűsödik a vér – bár ez is gyakran megtörténik -, hanem, hogy a vérünk arányaiban több szemetet szállít, mint oxigént és tápanyagot.
A lelassult keringés egy másik következménye lesz a sűrű vér által feszített vénák kinyúlása, vagyis a visszér is.
A vérben keringő anyagok képesek összetapadni, amiből vérrög keletkezhet és érelzáródás, trombózis alakulhat ki. Hogy ezt megakadályozzuk testünk a méreganyagok egy részét az ereken kívülre, a bőr alatti kötőszövetekbe rakja ki.
Innen a nyirokrendszer („szennyvíz elvezető rendszer”) el tudná szállítani, - ha lenne a rendszerben elegendő víz. A nyirokrendszer feladata a vérből és a sejtektől a bomlástermékeket kivonni és elszállítani a kiválasztó szervekhez, a májhoz és a vesékhez (ha van elég víz). Ha a nyirokrendszer telítődik, akkor „a szennyvíz kiömlik” és elönti a környező területeket. Ezért nyirokpangásnak is nevezik az ödémát.
Úgy lehet ezt a legjobban elképzelni, mint amikor a lassú folyású, zavaros vizű folyó partjára kirakódik a hordalék, az iszap.
Hogy a lerakódások a hajszálereket, a sejteket, szöveteket se tudják eltömíteni, szervezetünk megpróbálja ezt a „szemetet” – ideiglenesen - híg állapotban tartani, ezért a felhalmozódás helyére vizet szállít, amitől viszont a szövetek megduzzadnak, – és ezt hívják ödémának. Ilyenkor a sejtek és a sejt közötti állomány próbál több vizet tárolni, amíg nem lesz elegendő egy nagytakarításhoz.
Egyszerű példa: ha a ruhámra ráesik egy gyümölcs és foltot hagy, akkor azt a ruhát gyorsan ki kellene mosni. Ha pillanatnyilag lenne rá lehetőség és lenne hozzá elég víz. Ehelyett ilyenkor gyorsan bevizezzük a foltot, hogy „ne száradjon be”, amíg hazaérünk. A ruha anyaga a vizet magába szívja, és a szövetszálak megduzzadnak – ez az ödéma is.
Az, hogy a bőr alatti lerakódások kinél, milyen tüneteket okoznak, az nagymértékben függ az egyéni- és öröklött hajlamtól, a táplálkozástól és a szedett „gyógyszerektől”.
Sokszor csak fokozott izzadással próbál a szervezet méregteleníteni, másoknál pedig az izzadsággal kiválasztott fehérjék és más bomlástermékek eltömítik a bőr pórusait és kiütés, pattanás ekcéma lesz a következmény.
Ha a szervezetünk a lerakódásoktól hosszabb távon sem tud megszabadulni (kimosni), akkor a bőr alatti salakanyagokat „zsírba csomagoljuk”, hogy ne oldódjanak vissza a vérbe – a vízbe – és ez lesz a „narancsbőr”.
Így már (szerintem) érthető is a fenti hivatalos felsorolás az ödéma okairól. Vagyis:
- fizikai sérülés – ütés, rándulás, műtét – esetén a sérült szövetek bomlástermékeit próbáljuk – víz odaszállításával – híg állapotban tartani, amíg a keringés ki nem tudja takarítani.
- Vese és májterhelés esetén ezek a kiválasztó, méregtelenítő szerveink nem tudnak megfelelő hatékonysággal dolgozni, így a szemét a szövetekben halmozódik fel – mert a vért tisztán kell tartani!
- A blokkoló hatású szteroidok, fájdalomcsillapítók, és más szerek tompítják a szervezet működését, hatékonyságát, ezért méreganyagok halmozódhatnak fel.
- A vérnyomáscsökkentők tágítják a vizet szállító ereket, lassítják a keringést, ezzel fokozzák a pangás, lerakódás esélyét.
- Bizonyos vércukorcsökkentő szerek a vizeleten keresztül választják ki a cukrot, vagyis vízhajtó (vízelvonó) hatásúk.
A másik teljesen félreértett ok az ödéma kialakulásában a só fogyasztás. Mivel a só vizet köt meg, az orvosi ajánlás szerint ödéma esetén csökkenteni kellene a só bevitelt.
Ez azonban sokszor inkább árt, mint bármi haszna is lenne. (Ezt mondjuk tapasztalják is azok, akik – orvosi javaslatra – szinte sótlanul esznek, mégis ödémásak.)
Nagy melegben az izzadással sok sót is veszítünk, és ha ezt nem tudjuk pótolni, „felhígul” a vérünk, ami akár a keringés összeomlásához, halálhoz is vezethet. Nem véletlen, hogy a kiszáradással kórházba kerülőknek nem tiszta vizet, hanem sóoldatot adnak infúzióban.
Ha kevés vizet iszunk, akkor a testünkben levő ásványi sók besűrűsödnek, és felhalmozódásuk helyén folyadékot kötnek meg, vagyis ödéma alakul ki.
A valóságban nem a só mennyisége, hanem a szervezetben levő só-víz arány a fontos.
Tehát ha sósan szeret enni, akkor igyon még több vizet, ha pedig vízhajtót szed, vagy fokozottan izzad, akkor pótolja az elvesztett sót is.
A kevés só fejfájást, szédülést, émelygést, vérnyomásesést, szívtáji fájdalmat, veseelégtelenséget és ödémát is okozhat. Érdekes, hogy ugyanezek a mellékhatásai a vízhajtóknak. 
Igen, jól olvasták. A vízhajtók ödémát okoznak – és emellett még terhelik a szívet, a májat és károsítják a veséket is. Olvassák csak el a betegtájékoztatókat!
Nézzünk egy orvosi véleményt a szervi okokról és a vízhajtókról: „Pangásos szívelégtelenségben többnyire vízhajtókat adunk az ödéma csökkentésére és a magas vérnyomás kezelésére is. Szíveredetű ödéma rendszerint idős korban, a szívelégtelenség előrehaladott stádiumaiban jelenik meg.”
Ebből számomra az derül ki, hogy nem minden ödéma esetén kell vízhajtó, hanem leginkább szervi probléma esetén – és akkor sem mindig. A másik pedig az, hogy a magas vérnyomás és a folyadékpangás között összefüggés van. (A magas vérnyomás okairól itt olvashat.)
Egy másik szervi ok a vese eredetű ödéma, ami veseelégtelenség következménye. (Veseelégtelenséget pedig a vízhiány okozhat.) Veseeredetű ödéma esetén először a lábakon és az arcon jelenik meg a vizenyősödés. A vese elégtelen működése előidézhet szívelégtelenséget és magas vérnyomást. (forrás:webbeteg.hu) Hoppá!
A vesepangás legelső jelzője a szem alatti ödéma, a „táskás”, puffadt szemhéj megjelenése, illetve a szemalatti sötét "árnyék", eresedés megjelenése.
A vese a házi „szennyvíztisztítónk”. Ha ez eldugul, nem működik megfelelően akkor csak piszkos víz marad a rendszerben.
Ha nincs elég víz a szervezetünk számára (mert nem iszunk eleget, vagy mert kiizzadjuk) az olyan, mintha például
Tehát ha több a salakanyag, több víz kell a kimosásához, - mint ahogy egy munkásruha kimosásához is több kell, mint egy napi használatú póló kiöblítéséhez. Ha nincs elég víz, ott maradnak a foltok, lerakódások.
A vízhajtó NEM a megoldás! (mint láthattuk az leginkább csak szívelégtelenség esetén segíthet, és akkor sem mindig). Akár tablettás, akár gyógynövényes (pl. csalán, nyírfa, zsúrló, stb.) készítményről, teáról van szó ezek úgy működnek, hogy fokozzák a vesék vizelet kiválasztását, vagyis arra kényszerítik a veséinket, hogy több vizet engedjenek ki a keringésből, mint amit a szervezetünk optimálisnak tartana.
Ha nem iszunk elegendő vizet, akkor a vízhajtó mit hajt ki?
Vizet, amit a szervezet többi részétől, a normális működéstől vesz el. Ennek következtében sűrűsödik a vér, nő a vérnyomás, fokozódnak a lerakódások az érfalakon, az ízületekben, a vesékben, és a szövetekben. Hosszú távú következményként pedig meszesedések és vesekárosodás is kialakulhat.
Egy példa: Néhány éve volt nálam egy idős bácsi, általános gyengeséggel, étvágytalansággal, rossz közérzettel. A vizsgálat kiderítette, hogy a legfőbb probléma a vérösszetétel, vízhiány. Gyakorlatilag meg volt mérgezve. Beszélgetésünk során kiderült, hogy négy orvos, öt vízhajtót írt fel neki (a vérnyomáscsökkentőben is volt és még plusz is), de azt senki sem kérdezte meg tőle, hogy mennyit iszik. Neki a napi folyadékbevitel másfél liter - málnaszörp volt. A testünk vizet tartalmaz, nem szörpöt. Mire hozzám került gyakorlatilag leállt az egyik veséje – és emiatt kapott még egy vízhajtót.
Egy másik példa: Egy idős hölgy jött be, hogy kérne valami vízhajtó teát, mert „vizesedik a bokám, pedig szedek vízhajtót”. Mondtam neki, hogy több vizet kellene innia. - „Nem iszok vizet, mert vizesedik a lábam!”- válaszolta.
Elmagyaráztam neki az ödéma és a vízhiány összefüggését. Megértette. Nem adtam neki semmi vízhajtót, de megbeszéltük, hogy mennyi vizet kell innia és elment. Három nap jött vissza.
- Köszönöm szépen a segítséget! Nem akartam elhinni, de reggelre lement a duzzanat a bokámról. Megiszom a három liter vizet és nem szedem a vízhajtót.”
Arról hogy kinek mennyi vizet kell innia, és hogy hogyan jelzi a szervezet a vízhiány itt olvashat részletesebben.
Ja! …és ha magas a vérnyomása, nem ártana elgondolkodnia azon, hogy megissza-e a szükséges mennyiségű vizet, van-e elegendő (tiszta) folyadék a keringési rendszerében!
… és hogy mi a megoldás?
Olcsó gyógyszert szoktam javasolni, nem lehet receptre felírni, ezért nincs is haszna rajta senkinek – úgy hívják VÍZ. Pontosabban elegendő víz. Mindegy, hogy milyen víz, csak legyen meg a szükséges mennyiség - de az víz legyen és azon felül mehet bármilyen más folyadék is.
A legjobb vízhajtó a víz. Egyszerűen, ha többet iszik a szükségesnél a vesék kiválasztják a felesleget és ezzel kimossák a szemetet is. Emiatt nem kell félteni a veséinket. Naponta legalább
Lábdagadás esetén mozgással tudjuk segíteni a keringést. Mozgáskor az izmok is pumpálják a vért (nemcsak a szív), így kisebb az esély, hogy lerakódik valami a szövetekben, amit hígítani kell.
Ülő, fekvő helyzetben emeljük meg a bokát egy kis párnával, legalább a csípő vonaláig, hogy a vér könnyebben áramoljon a szív felé.
A hidegvizes borogatás is segíthet, mert összehúzza az ereket.
A nyirokmasszázs ödéma esetén semmit nem ér, mert gyakorlatilag csak visszapréseli azt a „szemetet”, amit kirakott a testünk a vérből a bőr alatti szövetekbe, hogy a vér a lehető legtisztább maradhasson. A masszázs szétroncsolja a szennyvizet körbezáró zsírköpenyt, ami így visszaszivárog a rendszerbe, - és később lerakódik máshol, vagy visszakerül ugyanoda.
Ha van elég víz, akkor idővel a lerakodások maguktól is feloldódnak és kiürülnek. Ebben az esetben a nyirokmasszázs csak gyorsíthatja ezt a folyamatot.
Fontos! Amíg nincs meg az elegendő víz, addig ne szedjen vízhajtókat, ne igyon vízhajtó teákat, mert azokkal csak a szívét és a veséit terheli feleslegesen (de majd azokra is felírnak valamit).
Ha pedig megissza a szükséges mennyiségű vizet, észre fogja venni, hogy ezekre a szerekre nincs is igazán szüksége.
Zárásként
Ha nem iszik elég vizet (testünk 70-80 %-a víz), ne is csodálkozzon, hogy ödémája van, és még örülhet, hogy (eddig) nem lett más baja. A vízhiány betegséget okoz.
