... és számtalan problémát okozhat, amit az orvosok gyakran félrediagnosztizálnak.
A higanymérgezés
Friss élményként írom le a most tapasztaltakat.
50 év körüli nő jött hozzám felmérésre, mert az orvosokkal nem jutottak előbbre. A probléma az volt, hogy a szemhéja leereszkedett, annyira, hogy gyakorlatilag nem képes kinyitni az egyik szemét.
Ez a gond 2 éve jelentkezett először, akkor kapott rá egy „gyógyszert”, ami két nap alatt megszűntette (elnyomta) a problémát. Ezt a szert azóta is folyamatosan szedi, de most újra jelentkeztek a tünetek és néhány nap alatt jutott el a mostani állapotig.
Az orvosok szerint egy izomsorvadásos autoimmun betegsége van (myasthenia gravis) – vagy nem.
Ugyanis ez a betegség folyamatos izomelhalással, leépüléssel jár, megállítani nem lehet, csak lassítani, de nála – az adott problémán kívül – semmi erre utaló tünet sincs.
Érdekes, hogy a speciálisan a miaszténia kimutatására szolgáló orvosi vizsgálatok, tesztek is negatív eredményt hoztak, vagyis a vizsgálatok szerint még sincs izomsorvadása. Ennek ellenére (jobb híján) felírta az orvosa az erre való orvosságot, amitől a probléma – akkor - két nap alatt „megszűnt”, úgyhogy az orvos úgy döntött, hogy akkor mégiscsak izomsorvadás.
…és nem.
A most elvégzett vizsgálatunk elsősorban idegkárosodást (a vegetatív rendszer blokkolását), enyhe pajzsmirigy alulműködést (jódhiány miatt), súlyos májterhelést (az ultrahang több, 4! centinél nagyobb cisztát igazolt), veseterhelést (ott is vannak ciszták), állkapocsterhelést mutatott.
Összegzésként a probléma oka súlyos mérgezés, amit higanymérgezés, amit elsősorban a fogakból kioldódó amalgám okoz.
Hogy kerülhet higany a szervezetünkbe?
- Régi fogtömés. Egy jól megcsinált amalgám fogtömés akár 30 évig is kitarthat. Ez a tömőanyag többféle anyagot, többek között higanyt is tartalmaz. Mivel az amalgámban levő higany méreg, megöli a fogban esetlegesen ottmaradt kórokozókat (ellentétben a mai fogtömésekkel). Akkor van gond, ha a fogállomány alászuvasodik, vagy a tömés elkopik és mállani, oldódni kezd a szájban levő savaktól. Az ilyenkor kioldódó higany lassan felhalmozódhat a szövetekben.
- Védőoltások. Régen általánosan használták a higanyvegyületeket az oltásokban a kórokozók legyengítésére. A gyerekkorban így kapott higanyszármazék is hozzáadódhat a többihez. Ma már – elméletileg – nincs higany az oltásokban, de ennek ellentmond az, hogy 2016-ban az amerikai egészségügyi hatóság megbírságolt egy gyógyszercéget, mert az influenza elleni védőoltásuk az engedélyezett (mégiscsak van valamennyi?) higanymennyiség 50-szeresét tartalmazta. Ez az oltás nálunk is forgalomban volt.
- Vetőmagok csávázó (fertőtlenítő) szere. Régebben gombaölő szerként alkalmaztak higanyt a vetőmagoknál. Ma már ez is tiltott, de az évtizedek alatt talajba került méreg felszívódik a ma ott termesztett növényekbe és így jelen van most is az élelmiszerekben.
- Tengeri halak és egyéb herkentyűk. A tengerek katasztrofális szennyezése miatt a felszíni vizekben élő halak, kagylók, rákok húsa, olaja nagy mennyiségű higanyt tartalmazhat. Ez különösen igaz a felszíni tenyészetekből származó halakra (lazac), kagylókra. A mélytengeri állatok kevésbé terheltek. A talajszennyeződés miatt, sajnos a hazai édesvizeinkből származó halakban is kimutatható a higanyterhelés.
- Egyes tisztító, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok is tartalmazhatnak higanyt.
Megjegyzés: a régi, higanyos hőmérőket a higanymérgezés fokozott veszélye miatt vonták ki a forgalomból.
Higanymérgezés
A szervezetünkbe került higany csak nagyon nehezen és lassan ürül ki, ezért a folyamatos terhelések összeadódhatnak, felhalmozódnak és ez enyhe, vagy akár súlyos mérgezéses állapot kialakulásához is vezethet. A higany a testünkben elsősorban a kiválasztó szervekben, a májban és a vesékben, valamint az agyban halmozódik fel.
A higanyterhelés tünetei:
Idegkárosító hatása miatt - fáradtság, ingerlékenység, fejfájás, alvászavar, zsibbadás, izombénulás, látás-, hallás-, beszédzavar, remegés, emlékezetkiesés,
mérgező, sejtkárosító hatása miatt pedig - ízületi fájdalmak, hajhullás, fogínybetegségek, bőrproblémák is jelentkezhetnek.
A higanymérgezés egyik jellemző tünete a fémes szájíz, ami eredhet a fogakból, vagy a szövetekből is.
A higany megkötésére a szervezet jódot használ fel, amit a pajzsmirigytől és az immunrendszertől vesz el, ezért a higanyterhelés következménye is lehet a pajzsmirigy alulműködés, vagy az immungyengeség.
Az anya testében felhalmozódott higany és vegyületei a terhesség alatt átjuthatnak a magzatba is és minimum egy terhelést fejlődési, idegrendszeri problémákat is okozhat.
Egyes vizsgálatok szerint a higanyterhelés is lehet az egyik oka a szklerózis-multiplex, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, vagy akár az autizmus kialakulásának is.
A kisgyerekek hozott higanyterhelésére utalhat a következő eset is:
A fent említett eset előtti napon egy 6 éves kislány volt nálam vizsgálaton – ekcéma és allergia miatt. A kicsi az elmúlt években számtalan vizsgálaton és teszten vett már részt és gyakorlatilag azt állapították meg, hogy szinte mindenre „allergiás”. (Az allergia okairól itt olvashat.) Erre szoktam mondani, hogy „ilyen pedig nincs!”
A probléma nála eredetileg az egész testre kiterjedő ekcéma volt, ami először 4 hónapos korban az aktuális védőoltás után pár napon belül jelentkezett (higany?).
Az előző oltásoknak nem volt semmilyen tünete, tehát nem valószínű, hogy maga az oltás okozta volna az ekcémát, hanem inkább az anya szervezetéből kapott (hozott) terhelés, és a védőoltásoktól kapott plusz terhelések váltottak ki méregtelenítési reakciót, ekcémát. A mostani teszt is mutatott higanyterhelést.
Krónikus higanymérgezés nálunk nem nagyon fordul elő, de a világ nagy iparvidékeinek közelében, a környezeti szennyezés miatt már sok esetről is beszámoltak (Minamata-kór).
A higanymérgezés kezelése, a nehézfémek kiürítése
A nehézfémek a kiválasztó szerveinken keresztül (máj, vese, bőr) hagyományos úton, a nehezen, vagy egyáltalán nem ürülnek ki, ezért ezt segíteni kell.
Az emberi szervezet méregtelenítésére, a nehézfémek kivezetésére nem igazán léteznek orvosi eljárások, ám nagy dózisú higanymérgezés esetén már nagyon nehéz bármilyen kedvező eredményt is elérni. 
Vizsgálatok alapján a higany kivezetésében segíthetnek a hagymafélék. A hagymákban levő kénvegyületek képesek felszabadítani a sejtekben elraktározódott nehézfémeket. Ha ez megfelelő folyadék és rostfogyasztással párosul, akkor a mérgező anyagok szintje (ha lassan is) fokozatosan csökken.
A Chlorella nevű édesvízi alga sejtszinten képes megkötni a nehézfémeket és magas rosttartalmánál fogva magába zárja azokat és a széklettel ürülnek.
Másik vitatott módszer az amerikai hadsereg által kidolgozott, úgynevezett kelációs terápia. Itt kelátképző EDTA (etilén-diamin-tetraecetsav) oldat vitaminok és nyomelemek, ásványi anyagok keverékéből készült infúzióval kötik meg a vérben keringő nehézfémeket, amelyek így, kémiai kötésben már képesek kiürülni. Sajnos ezzel a módszerrel a szükséges nyomelemi fémek (pl. szelén, cink, réz, vas, stb.) jelentős része is kiürül, ami keringési zavarokhoz vezethet. A kelációs kezeléssel kevesebb, mint 30%-os javulást sikerült elérni, ezért a hivatalos orvoslás nem fogadja el, mint kezelési módszert, viszont az orvostudomány semmilyen más alternatívát nem tud javasolni helyette.
Végezetül
Az elsőként említett esetben a hölgynél a higanymérgezés sok tünete fennállt (máj-, és veseciszták, beszédzavar, idegbénulás (szemhéj), pajzsmirigy-, és fogíny problémák) orvosai mégsem gyanakodtak a higanyra (és ez már többször előfordult másoknál Parkinson-kór és szklerózis-multiplex esetén is).
Most fogászaton fogják eltávolítani az amalgámtöméseket és megkezdtük a nehézfémek kiürítésének támogatását.
Ha Önnek hasonlóan összetett tünetei vannak, és mégsem tapasztal javulást az orvosi kezelések után, kérjen vérvételt a higanyterhelés megállapítására (hátha ez okozza), mert ezt vérből is ki lehet mutatni.
Ha higany (amalgám) terhelésre utaló jelei egyértelműek elsőként érdemes a forrást, az amalgámot kivetetni a fogakból.
