A koleszterin kiment a divatból!
Talán feltűnt másoknak is, hogy míg néhány éve a boltok tele voltak olyan élelmiszerekkel, amelyeken ott virított a jelzés, hogy „Koleszterin mentes”, vagy „Csökkentet koleszterin tartalom”, ma már csak elvétve látni ilyet. A helyzet az, hogy az élelmiszeripar gyorsabban követi a tudományos kutatások eredményeit, mint az orvoslás, így náluk a koleszterinnel való ijesztgetés már kiment a divatból.
Nálunk 4-5 éve kezdett lemaradozni ez a figyelmeztetés az ételekről, és nekem egy nem régiben olvasott amerikai cikk adta meg a magyarázatot, hogy miért. Ugyanis Amerikában az egészségügyi hatóságok által kiadott rendelet értelmében 2012-től tilos bármilyen összefüggést tulajdonítani az élelmiszerek koleszterin tartalma és a vérkoleszterin között, ezt ugyanis sohasem sikerült bebizonyítani. A rendelet értelmében ettől az évtől Amerikában eltűntek a figyelmeztető jelölések és – a globalizációnak köszönhetően – a világ többi cége is követte ezt. Egyszerűen a koleszterinnel való riogatás tényleg kiment a divatból.
Rehabilitálták a zsírt, szalonnát és a tojást és most helyettük a transzzsírok lettek az új ellenségek (amit például a zsír lecserélésére ajánlott finomított olajok tartalmaznak).
Először is nézzük, valójában mi is az a koleszterin?
A koleszterin egy, a szervezetünk által előállított természetes vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Az test nélkülözhetetlen építőanyaga és létfontosságú a szervezet megfelelő működéséhez. Különösen nagy mennyiségben fordul elő egyes szervekben, pl. a hormontermelő mellékvesében és az idegrendszerben.
Koleszterint a szervezet minden sejtje előállít; a legnagyobb mennyiséget a máj termeli. A sejtek falának a felépítésében van fontos szerepe, továbbá a D-vitamin, a hormonok és az epesav előállításának egyik alapanyaga. A koleszterin minden sejtünk falában megtalálható. Az agyunk tartalmazza a szervezet összes koleszterinjének 25 %-át.
Vagyis az orvosok által keltett rossz hírének ellenére, szükségünk van a koleszterinre. 
Két fajtáját különböztetjük meg: a kis sűrűségű LDL és a nagy sűrűségű HDL koleszterint. Feladatukat tekintve (egyszerűsítve) az egyik kiviszi a sejtekből a felesleges anyagokat, míg a másik beviszi például a zsírban oldódó vitaminokat és egyéb tápanyagokat. Melyik a jó és melyik a rossz? Mindegyikre szükségünk van, és a szervezetünk különben sem termel direkt egy „öngyilkos” anyagot.
A magas LDL-koleszterinszint és alacsony HDL-koleszterinszint az érelmeszesedés, illetve az annak következtében kialakuló betegségek egyik legfontosabb előjelzője és a korábbi, - mára már megdőlni látszó -hipotézisekkel ellentétben nem okozója.
A magas koleszterinszintnek két fő oka lehet: valamilyen májkárosodás - hiszen alapvetően a máj termeli és szabályozza is a vér koleszterin szintjét -, és valamilyen gyulladás a szervezetben – ilyenkor a sejtek újjáépítéséhez van szükség plusz koleszterinre.
Az alábbi hatások is hozzájárulnak a magas koleszterinszint kialakulásához, mivel tartósan növelik a koleszterin mennyiségét a vérben:
- cukorbetegség,
- elhízás, zsírmáj,
- mérgező anyagok, mint pl. cigaretta, légszennyezés,
- májterhelés pl. vérnyomáscsökkentők és más „gyógyszerek”,
- stressz és depresszió,
- élelmiszeradalékok, tartósítószerek,
- finomított cukrok, finomított szénhidrátok,
- feldolgozott transz-zsírok.
Magasabb lehet a koleszterinszint érelmeszesedés esetén is (és itt a lényeg!), mivel a már meglevő érkárosodás esetén fokozódik a koleszterin felhalmozódás az erekben, mert koleszterin szükséges a gyulladt, károsodott érfalak helyreállításához. Vagyis a koleszterin önmaga NEM okoz érelmeszesedést!
A „rossz” koleszterin „megkeményíti” (megerősíti) az érfalakat a terhelések, károsodások helyén, a „jó” pedig rugalmassá teszi, amikor szükséges. A kettő együtt dolgozik!
Étel és a koleszterin
A vérünkben keringő koleszterin körülbelül 75%-át a szervezetünk termeli, a maradék 25%-ot a táplálékkal visszük be. (Néhány esetben – genetikai okokból - a máj túl sok LDL (rossz) koleszterint termel, de ez csak 100.000-ből egy eset.)
A koleszterin csak állati termékekben jelen van, beleértve a húsokat és tejtermékeket.
A szervezetünk nem szeret feleslegesen dolgozni, ezért ha több koleszterint viszünk be az étkezéssel, akkor a testünk leáll a saját koleszterin termelésével, és a máj átkapcsol a zsírok lebontására, a felesleges koleszterin kiürítésére. Ezért jutottak az amerikai hatóságok arra, hogy ne riogassuk értelmetlenül az embereket.
Az egészséges koleszterin önmaga nem tud lerakódni. A koleszterin lerakódást a károsodott, oxidálódott, un. oxi-koleszterin okozza. Oxidált koleszterin keletkezik akkor, ha a vérben felhalmozódott mérgező anyagok, bomlástermékek károsítják a normál koleszterint és a máj – egyéb terhelés miatt - nem tudja ezeket megfelelően eltávolítani.
A koleszterincsökkentők nem a vérből „takarítják ki” a koleszterint, hanem blokkolják a máj koleszterin termelését – a „jót” is és a „rosszat” is, válogatás nélkül. Ez hosszabb távon májkárosodást, szívelégtelenséget és más komoly betegséget okozhat (tessék elolvasni a betegtájékoztatót!).
A májban a koleszterinnel együtt termelődik a Q10 koenzim is, amely szükséges a sejtek energiával való ellátásáért, a sejtregenerációhoz és a szívműködéshez is. A Q10 akadályozza meg a koleszterin oxidációját és lerakódását. A koleszterincsökkentő a koleszterinnel együtt a Q10 termelését is blokkolja. A Q10 hiánya viszont szívizom károsodást okoz.
Miért mond mást az orvos?
Mint említettem a koleszterin és az érelmeszesedés kapcsolata mindig is csak elmélet volt, de soha nem sikerült bizonyítani. A koleszterincsökkentők viszont az orvoslás és a gyógyszeripai történetében a valaha volt legnagyobb hasznot hozó termékek és még ma is szép hasznot hoznak. Mivel azért a tudomány lassan teljesen megcáfolja az a koleszterin mítoszt és az emberek egyre kevesebb felesleges tablettát hajlandók bevenni, évről-évre csökkentik a határértéket (újabb fogyasztókat generálva), hogy a forgalmat fenntartsák. Az orvosok többsége az információit a gyógyszercégek ügynökeitől szerzik, többnyire nem is olvasnak mást, mint ezeknek a cégeknek a tájékoztatóit, és ha még hasznuk is van belőle, miért mondanának mást?
Az élelmiszeripar viszont már váltott. A trendek mindig Amerikából indulnak ki (ott van a pénz) és csak késéssel jutnak el hozzánk.
Lássuk mi az aktuális iránymutatás a koleszterinnel kapcsolatban.
Az amerikaiak 2015-2020-as táplálkozási irányelvei a következő étrendi ajánlásokat tartalmazzák a zsírokkal és a koleszterinnel kapcsolatban:
- Egyen kevesebb magas koleszterintartalmú ételt, de nincsenek konkrét korlátok.
- Korlátozza a telített, állati zsírok bevitelét a napi kalória bevitel kevesebb, mint 10 százalékára.
- Cserélje a telített zsírokat egészséges, telítetlen zsírokra (hidegen sajtolt növényi olajok) a lehető leggyakrabban. Az egészséges, telítetlen zsírokra nincs felső határ.
- Fogyasszon a lehető legkevesebb szintetikus transzzsírt tartalmazó ételt, mivel ezek gyulladást okozhatnak.
Egyébként Ancel Keys – aki a koleszterin elmélet egyik kitalálója (felesége pedig a koleszterincsökkentők egyik kifejlesztője) – nyilatkozta: „Semmiféle kapcsolat nem létezik az ételben és a vérben található koleszterin között, hacsak nem csirke vagy nyúl az ember.”
A koleszterin kísérleteket a laboratóriumokban csirkéken, nyulakon és tengeri malacokon végezték, így tudták kimutatni a lerakódásokat. Tanulság: növényevő állatot ne etess zsírral, mert úgysem tudja lebontani. Az ember viszont igen.
Koleszterin ellentmondások
Mint látható a koleszterin létfontosságú a számunkra 40 évig mégis azt mondták, hogy ne egyél zsírt, egyél inkább olajat. Most hogy rájöttek, hogy az évezredek óta fogyasztott zsír nem tud érelmeszesedést okozni, kiderült, hogy a finomított olajokban levő transz-zsírok károsíthatják az érfalakat.
Koleszterint embrionális korunk óta termelünk, akkor csecsemőkorban miért nem rakódik le az érfalakra? Ha a koleszterin a bűnös, miért az időseket bünteti?
Annak ellenére, hogy csökkent a zsírfogyasztás és az embereket koleszterincsökkentőkkel tömték, a szív- és érrendszeri betegségek száma folyamatosan növekszik. Ez is bizonyítja, hogy nincs összefüggés az étkezéssel bevitt zsír és a szívbetegsége között.
Mára már egyértelműen bebizonyosodott, hogy a koleszterin nem okoz szívbetegséget.
Vannak országok, ahol a zsírfogyasztás évtizedek óta változatlan a szívbetegek száma viszont nő, máshol pedig nőtt a zsírfogyasztás, a szívhalál viszont csökkent. Összefüggés? Nincs.
Az infarktusos betegek nagy részének normális a koleszterin szintje.
Annak ellenére, hogy a koleszterin határértékét folyamatosan csökkentik (így egyre több „gyógyszert” lehet eladni), a szívbetegségek száma nem csökken. Sőt!
Egyébként feltűnt valakinek, hogy – miközben a koleszterinnel ijesztgetnek - az orvosok érelmeszesedésről és meszes plakkokról és beszélnek az erek falán, és nem érzsírosodásról? A koleszterin pedig zsír. Hogy vérrög okozhat érelzáródást, nem pedig zsírcsomó?
