Sokan tapasztalják, hogy hiába ettek eleget és laktak jól, étkezés után 1-2 órával újra „ehetnékük van”, vagy korog a gyomruk. Ennek az „indokolatlan” éhségérzetnek több oka is lehet.

 

Először is nézzük, hogy működik a gyomrunk: A gyomor gyakorlatilag egy izmos falú, rugalmas tömlő, aminek legfontosabb feladata az étel felhígítása, összezúzása és a fehérjék felaprítása (ha már a fogazatunk nem alkalmas erre). A gyomor percenként átlagosan háromszor húzódik össze, hogy a megrágott étel keveredjen a gyomorban termelődő sósavval és enzimekkel, és így egy híg, laza pép keletkezzen belőle. A gyomorsav víztiszta, erősen savas kémhatású folyadék, amelynek sósavtartalma 0,3-0,5%, ami megfelel kb. 0,9-1,5 pH-nak. Optimális esetben étkezés után 2-4 órával a gyomor elvégezte a feladatát és kiürül. Ilyenkor még nem vagyunk éhesek, hiszen az emésztési folyamat még tovább zajlik (lebontás a patkóbélben és felszívódás a vékonybélben) és a szervezetünk folyamatosan jut tápanyagokhoz.

Evés közben gyakran nyelünk levegőt is, és ez a levegő keveredik a gyomortartalommal, ilyenkor érzünk egy tompa morgást a gyomrunkban.

Amikor a gyomor kiürült, aktív működése leáll, összehúzódása lelassul, ezzel a szervezet energiát spórol. Üres állapotban nem vagy csak minimális gyomorsavat termel, helyette azonban kiválaszt egy erősen nyálkás, enyhén lúgos kémhatású nedvet (mucin). Ez megköti a felesleges savakat és védi a gyomor falát.

A gyomor kiürülésekor a gyomor falában levő receptorok érzékelik a tápanyagok hiányát és elkezdenek egy hormont kiválasztani, amiből 2-4 óra alatt gyűlik fel akkora mennyiség, hogy az agy éhségérzettel reagál és megkordul a gyomrunk. Ez a jelzés nagyjából tíz perc után megszűnik, ha nincs utánpótlás és 1-2 órán keresztül nincs újabb éhségérzet.

Ez az optimális állapot. De mi van akkor, ha már evés után nem sokkal újra korog a gyomrunk, vagy egyszerűen úgy érezzük, hogy még enni kellene valami, valami hiányzik.

Miért vagyunk éhesek? 

  1. Valóban kiürült a gyomrunk, de ez egy kiadós étkezés után legalább 2-4 óra.
  2. Stressz. Van, akinek ilyenkor elmegy az étvágya, mások pedig pótcselekvésként esznek, főként kalória dús, édes, zsíros ételeket.
  3. Valami hiányzik, valamilyen tápanyag, - vagy víz. Az agy nem tudja pontosan „megmondani” hogy miből van hiány, csak jelzi, hogy kell még valami, hiány van.

Egy amerikai kutatásban középiskolásokat kértek meg, hogy ha a délelőtt folyamán úgy érzik, hogy éhesek jelentkezzenek. A jelentkezők kaptak egy üveg vizet (0,33 liter) és 86 %-uk délben elfelejtett ebédelni.

„Rejtett éhség” – ilyenkor valami vitaminból, ásványi anyagból lehet hiány. Mivel többnyire mindig ugyanazokat esszük (még ha más formában is), a hiány folyamatosan fennmarad – a felesleg pedig lerakódik – és az agy küldi a jelzést a pótlásra. Ennek a megoldása lehet egy jó fajta multivitamin, vagy a komplex tápanyagforrásként szolgáló Spirulina alga.

  1. Nem is ürült ki a gyomrunk, - hanem még emészt, folyamatosan; vagyis nem azért korog a gyomrunk mert kiürült, hanem éppen ellenkezőleg, próbálja feldolgozni az ételt!

Ez utóbbival találkozom a leggyakrabban.

Miért van ez?

Sokan panaszkodnak, hogy hiába ettek, éhesek, korog a gyomrul. A valóság az, hogy valami olyat ettek, amit a szervezetük nem képes hatékonyan feldolgozni és az étel besűrűsödve pang, erjed a gyomrukban. A gyomor pedig végzi a dolgát és savat termel, folyamatosan, amíg egy falat étel van benne.

Ilyenkor a gyomorkorgást, „éhségérzetet” két dolog is okozhatja.

A tökéletlen lebontás során beinduló erjedés következtében gázok keletkeznek, ezek a gázok keveredve a gyomortartalommal egy folyamatos morgást, korgást idéznek elő. Ennek következménye lehet végül a (sokszor savas) böfögés.

Másrészt a  gyomor belső falát egy vékony nyálkaréteg borítja, ami védi a sósavtól. Amikor pang az étel a gyomorban, a besűrűsödött étel tetején összegyűlő sav elkezdi elvékonyítani ezt a védőréteget, és amikor az egy ponton lekopik – a sav elkezdi marni a gyomor falát és a gyomor összerándul. (Ha ez gyakran megtörténik a gyomortükrözés „pontszerű felmaródások”-at talál.) Ezzel egyrészt zár a védőréteg (így nem lesz fekély), másrészt megkordul a gyomrunk és úgy érezzük, hogy már megint éhesek vagyunk. 

Az ok, a kevés folyadék fogyasztás és a helytelen táplálkozás.

Ha nincs elég folyadék a szervezet számára, akkor az vizet vesz el – mindenhonnan, többek között a gyomortól is. Ennek következtében a gyomorsav szintje csökken, állaga besűrűsödik.

Mint fent említettem a gyomor feladata, hogy az ételből egy laza pépet képezzen, amit a savak a fehérje aprító pepszin és egyéb enzimek átjárnak. A gyomornak a zsírokkal és a szénhidrátokkal (a hígításon kívül) nincs dolga. Ha viszont ezekkel együtt nagyobb mennyiségű fehérjét is eszünk a következő történik:

A kenyérrel, tésztával, rizzsel, krumplival besűrítjük a gyomorsavat, majd utána küldjük a húst, fehérjét, hogy – „na most ezzel kezdj valamit!”. A gyomor próbál megküzdeni a feladattal és savat termel, egyre többet és többet. De ez a sav már tud keveredni a gyomorban összeállt ragaccsal, csirizzel, hanem ott marad az egész tetején.

Egy konkrét példa:

Felmérésre jöttek hozzám, amit éhgyomorral kezdünk (optimális esetben az egész emésztőrendszernek ki kellene ürülnie 12 óra alatt).  A készülék azt mutatta, hogy a hasnyálmirigy és a gyomor még mindig dolgozik. Megkérdeztem:

- Mikor evett utoljára?

- Tegnap öt darab nápolyit.

- Akkor lehet, hogy itt a szénhidráttal lesz a gond!

A hasnyálmirigy vizsgálata viszont az mutatta, hogy délelőtt 10-kor még fehérjét bont és nem szénhidrátot.

- Mikor evett utoljára húst, vagy más fehérjét?- kérdeztem.

- Ebédre ettem gyrost.- jött a válasz.

Vagyis közel 24 óra alatt sem sikerült a szervezetének teljesen megemésztenie az ételt. A teszt további része azt is megmutatta, hogy bizony csirkéből készült az a gyros, és nem valami nehezebben emészthetőből, például marhából.

Amikor elmagyaráztam, hogy hogyan és miért működik ilyen lassan az emésztése, és hogy működik a gyomra (lásd fennt), jött a meglepő kijelentés:

- Ja, olyan elő szokott fordulni, hogy a vacsorára evett füstölt kolbász másnap a levesnél felböfög!

Tehát ez volt a menetrend: vacsora hatkor, valami „pótlás” 8 körül. Reggeli 7-kor, nasi 9-kor, 11 körül kávé, valami éhségűzővel, és fél 1-kor ebéd.

Ebben az esetben is az volt a probléma, hogy az illető úgy érezte, hogy állandóan éhes, és mivel eszik is szinte óránként, két óránként, természetesen hízik.

Konkrétan a besűrűsödött ételt a gyomra próbálta savval felhígítani és továbbítani. Az étel tetején felszaporodott sav gyomorkorgást okozott. Erre evett néhány kekszet, amivel a nehezen termelődött savat felszívatta. Lett egy plusz réteg, amire rákerült a reggeli és a többi. a levesben levő víznek sikerült csak fellazítania ezt az egészet, és egy került a felszínre a kolbász bomlásából keletkezett gáz.

A gyomor működésének lelassulásának a további következményei lehetnek még:

  • Puffadás a belekben, ha a következő étkezés az emésztetlen táplálékot „letolja” a belekbe és ott indul be (folytatódik) az erjedés.
  • A belekben történő erjedés következtében itt savas közeg alakul ki (a normális semleges-lúgos helyett), ami kedvez az erjedésből táplálkozó baktériumoknak, gombáknak (pl Candida).
  • Puffadás a gyomorban. Ilyenkor a gyomor térfogata a gázoktól megnő, ami légzési és keringési tüneteket is okozhat.
  • Fekvő helyzetben a gyomorban keletkező savas gázok felkerülhetnek a nyelőcső alsó szakaszába, ahol irritációt okoznak. Ennek következményeként ébredéskor torok kaparás, köhögés, fulladás, tüsszögés jelentkezhet, ami egy-két pohár víz után elmúlik.
  • Súlyosabb esetben reflux alakulhat ki.
  • A patkóbélbe kerülő sav gátolja az inzulin működését, ami vércukor problémákat okozhat.

Mi az, ami gátolja, lassítja az emésztést?

- Az elégtelen folyadékfogyasztás miatti kevés, sűrű gyomorsav; (vizsgálatok szerint a refluxosok 83 %-ának valójában nem sok, hanem kevés a gyomorsava, csak olyat eszik, amihez sok sav kellene.)

- tartósítószerek – azért tesznek tartósítószert az ételbe, hogy gátolják az étel lebomlását, de ezzel a lebontását is gátolják;

- szója – az ételadalékként használt szója fehérje emésztést gátló enzimet (tripszin inhibitor) tartalmaz,

- túl sok zsír, olaj – a sok zsiradék bevonja a gyomor falát, ezzel gátolja a gyomorsav kiválasztását;

- gyomorsavcsökkentők – a gyomor nem véletlen termeli a savat, oka van rá (fel kell aprítania a fehérjét). Az okot kellene megszüntetni nem az emésztést, savtermelést blokkolni.

- egyéb „gyógyszerek” – a legtöbb orvosságnak van májterhelő (epetermelés) „mellék”hatása. A betegtájékoztatókban is sokszor szerepel, hogy emésztési problémákat okozhat.

Mi a megoldás?

Az alap a megfelelő mennyiségű víz.

Együnk könnyen emészthető ételeket. Lehetőleg ne kombináljuk a szénhidrátokat nagyobb mennyiségű fehérjével. A fehérjét inkább salátával együk (ahogy a világ legnagyobb részén) – a zöld zöldségek laza rosttömege nem engedi besűrűsödni a gyomortartalmat, gyorsítja a gyomor kiürülését, klorofil tartalma gátolja az erjedést.

Rágjuk meg alaposan az étel, ne kapkodva együnk. Az alapos rágástól hígabb lesz az étel, így kevesebb munkát ad a gyomornak, az hamarabb tudja elvégezni a feladatát.

Szükség esetén vegyünk be valamilyen emésztő enzimet, bár ez csak a tünetet enyhíti, az okot nem szűnteti meg.

Teltségérzet esetén igyunk egy kis pohár szénsavas vizet; ez hígítja és lazítja is a besűrűsödött ételt. Ha már korog is a gyomrunk, akkor már csak tiszta vizet szabad inni, 1-2 decit, kis kortyokban.